Az óvodában szülői értekezleten előkerült az egyik általában nagy vitákat kiváltó téma: Készítik-e a gyerekeket az iskolára az óvodában? Oldanak-e meg feladatlapokat, kapnak-e foglalkozás keretében írásos feladatokat a gyerekek?
Nem, most nem azokhoz szólok, akiknek tökéletes gyerekük, gyerekeik vannak. Sokkal inkább azokhoz, akiknek a maguk tökéletlenségében gyönyörű és imádni való kölkeik vannak. Azokhoz, akik úgy érzik, néha falra másznak a csemetéktől, és azokhoz is, akik most, hogy megvan a félévi bizi, kissé tanácstalanul állnak, széttárt karokkal. Most mi a… csináljak ezzel a gyerekkel?
Ellenőrző, digitális napló, és mindenféle értesítő, bizonyítvány. Remélhetőleg nem a család réme az első félév vége felé. Ha akarjuk, ha nem, a gyerekek munkáját valamilyen módon értékelik az iskolában.
Elment a Mikulás és a Jézuska, megszorongattuk a kismalac farkát, csináltunk mini-tűzijátékot, volt mindenkinek BUÉK meg persze-persze a lencsefőzelék tök jó, de végül csak én ettem belőle. Szerencsére a hosszabb szünet nem zavarta össze a család óvodaköteles tagját. Vasárnap mondtam, hogy holnap ismét van ovi, ő meg nyugtázta, hogy oké. Ennyi. Imádom, amikor ilyen könnyen mennek a dolgok.
Közeleg a pillanat, amikor ott állunk majd az előtt az ajtó előtt, ahol beíratjuk piszén pisze kölyökmackónkat az iskolába. De mennyi minden történik még addig! Mennyi mindent át kell gondolni! Csupa jó tanács, és jobbnál jobb ötletek, lehetőségek veszik körül a szülőket. Ezek között eligazodni, jól dönteni nem könnyű.
Klasszikus szülői értekezleten elhangzó kérdés: Készítik-e a gyerekeket az iskolára az óvodában? Oldanak-e meg feladatlapokat, kapnak-e foglalkozás keretében írásos feladatokat a gyerekek?
Ahogy elkezdődik az új tanév, máris lebetegedik a gyerek? De mit tehetünk mi szülők, hogy ne maradjanak ki az év elejei hajtásból? Persze bizonyára ők ezt nem annyira bánnák, mint mi szülők.
Megvolt életem első szülői értekezlete, csak én nem voltam ott. A link hozzáállásomra talán mentség lehet, hogy egészen két héttel azelőttig biztosnak tűnt, hogy egy másik óvodában kezdjük az intézményi életünket. Aztán mégsem. Jellemző.
Sok kisgyermekes szülő találkozik azzal a problémával, hogy reggelente csemetéjét alig tudja felkelteni, este pedig ágyba küldeni. A jól összeállított, következetesen betartott (és betartatott) napirenddel sokat segíthetünk ezen...
Ki mondta, hogy a legjobb családi programokhoz vastag pénztárca kell? Néha egy marék gesztenye, egy jó nagy pocsolya, egy termosz meleg tea vagy egy közösen kitalált játék sokkal emlékezetesebb élményt ad, mint egy drága belépőjegy.
Biztosan neked is van a szekrényedben olyan ruhadarab, amit valaha nagyon szerettél, csak valamiért már nem veszed fel. Ilyenkor érdemes elővenni a varrógépet.
Ruhacsipesz, zokni, műanyag pohár, kartondoboz vagy éppen egy fakanál. Első ránézésre egyik sem fejlesztőjáték. Egy kis fantáziával azonban remek játékeszköz lehet belőlük – ráadásul szinte biztos, hogy már most is ott lapulnak valahol a lakásban.
Itt az ősz. Reggelente már érezni, hogy lehűlt a levegő, előkerülnek a könnyű kabátok, a kardigánok, sálak, és lassan mi is elkezdünk más szemmel nézni a szekrényünkben lévő ruhákra.
