Posztolunk, csoportokban kommunikálunk, az online térben éljük az életünket, nem csak mi, hanem a gyerekeink is, és ha még most nem is mert még kicsi, akkor nemsokára, hidd el, ezt nem ússza meg senki…
Családi fotósként az ősz az egyik legszebb évszak számomra. Amíg nem kezdtem el fotózni, nem is figyeltem fel a természet csodás színekben pompázó átalakulására. Persze fotósként az a pénzkeresetem, hogy a családok engem válasszanak, de tudom, hogy nem mindenki engedheti meg magának a fotóst, és van olyan is, hogy épp egy kis délutáni sétánk alatt, vagy a hétvégén csak véletlenül meglátunk egy szuper helyszínt, csodás fényekkel, és színekkel. Na akkor elő a mobilt a gyönyörű pillanatok megörökítésére.
Ez a nyár is szinte egy szempillantás alatt suhant el. Alig ért véget a tanév, máris azon kaptam magam, hogy augusztust írunk, és a boltok polcain megjelentek a tanszerek. Én őszintén szólva lehet kezdek megint beleesni az "august blues"-ba, azaz a nyár végi melankóliába vagy ahogy még sokan ismerik a posztvakációs depresszióba. (Ha te is érzed itt olvashatsz bővebben róla)
Itt a Valentin nap, és bár vitázhatunk arról, hogy jó-e ünnepelni vagy sem, egy dologban kiegyezhetünk. Szeretni és szeretve lenni piszok jó érzés. Itt jön a hatalmas nagy DE! Ugyanis nem csak egyetlen, na jó, a karácsonyit is beleértve két napon kell őrülten szerelmesnek lennünk és lehozni a csillagokat is a másikért, hanem minden egyes nap…az év 365 napján…mindig.
Szilveszter és január az újévi fogadalom dömping időszaka, hatalmas elhatározásokkal indulunk a következő évnek, majd eltelik egy hét, két hét, egy-két hónap és ugyanott tartunk, mint az előző év decemberében.
Biztos ismerős neked is az a helyzet, amikor valaki furcsán néz rád, mert valami olyat csinálsz vagy mondasz, ami számodra teljesen természetes, de mások számára furcsa vagy vicces.
Na, szép jó napot kívánok! Tessék csak helyet foglalni! Megkérdezhetem miért oda ül? Az az oktató helye. A második órán már maga fog vezetni. Na ne vágjon már ilyen kétségbeesett fejet, mégis mire gondolt?
Minden nap jön egy újabb és újabb recept arra, hogy hogyan legyünk tökéletes anyák, hogy legyünk tökéletes feleségek, hogy legyünk tökéletes nők. Bizony, nem csak úgy, hogy, csináljuk egy hajszálnyival jobban, hanem úgy, hogy legyünk tökéletesek! Minden egyes ilyen Facebook poszt elolvasása után úgy kellene érzem, hogy egyre kisebb vagyok.
Minden évben, ahogy a nyár vége közeledik, egy furcsa, kedvtelen és megmagyarázhatatlan búskomor érzés kerít a hatalmába. Ahelyett, hogy feltöltődve és lendülettel indulnék az őszi időszakba, egyfajta kedvetlenség húz lefelé, olyan világvégehangulat, mintha valamit elveszítettem volna.
Szeretném veletek megosztani a saját történetem az abúzusról... Nagyon az elején kezdem, mert úgy érzem ez egy nagyon komplex probléma, amiben rengeteg áldozat van...
Elindult a nyári szünet! Imádom, szeretem amikor a gyerekek itthon vannak, talán semmit sem várok jobban, mint hogy vége legyen a sulinak, de mégis fenekestől felfordul az egész életem ilyenkor, és nem feltétlenül mindig rózsaszín, habos babos torta az egész.
Nem foglalkozunk eleget az "egy szempillantás alatt - mármint a cirka 9 hónap alatt - anyává váló nők lelkével"! -hallom sokszor, sok helyről, amivel abszolút egyet tudok érteni. Jómagam is a pokol legmélyebb bugyrait éltem meg elsőszülöttem érkezésével, és még azt hiszem finoman fogalmaztam. - Mezeiné Kovács Kitti írása.
Ismered azokat a napokat, amikor már annyira felgyülemlik a fejed felett a tennivaló, hogy tudod, csak akkor végeznél vele, ha 3 napig alvás nélkül nyomnád?
Február utolsó napja a Ritka betegségek világnapja, mely több mint 800 ezer embert érint Magyarországon, köztük az izsáki Ármint is, akit a közeli ismerősök csak Minkának szólítanak. A 7 éves, mosolygós, csupaszív kis harcos történetét olvashatjátok édesanyja tollából – Szépvölgyi Anna írása.
Februárban nem csak a báli szezon köszönt be, hanem vele együtt a szerelmesek napja, házasságok hete, egy szóval izzik a levegő a szerelemtől. Ilyenkor a legtöbb pár próbál belevinni egy kis extra figyelmet a mindennapjaiba, különleges ajándékok, helyszínek, kalandok fűszerezik azt az egy vagy két napot.
Apróságokkal is csábíthatunk vagy kis figyelmességektől is elcsábulhatunk. Pláne ha segít a high-tech vagy egy kis kalandozás a gasztronómiában... tippek egy izgalmas közös kalandhoz nem csak erre az egy napra!
...Ugye, milyen bizarr? Nem véletlen: nincs nagyobb vágy-gyilkos, mint egy csecsemő az ágyban (krónikus esetben kisgyerek), vagy ha annyira beleragadunk a szülői szerepeinkbe, hogy már csak per' Anyu/Apu -szólítjuk egymást. Ki akarna szexelni a szüleivel?! Mit tehetünk, hogy megmaradjunk szerető társnak, szeretkező párnak is a kisbaba mellett? Mikortól reális ezt elvárni? Családterápiában is jártas szexuálpszichológus tapasztalati tudásmegosztása következik.
Gondolom most meglepődtél, hiszen ki akar magának problémát? S miért is kellene „megbarátkozni” a helyzettel?
Mikor a párok ismerkednek, csak a szépre és kellemes dolgokra gondolnak, többnyire nem terveznek előre, a boldog pillanatokat gyűjtik be, és élvezik a közös együttléteket. Ezt nevezzük rózsaszín ködnek. De ebben az eufórikus állapotban szinte el sem képzelik a párok, hogy valami problémával is szembe kellene nézniük. Megtervezik az esküvőt, hol éljenek, milyen legyen a közös kuckó, hány gyermeket szeretnének, hova utazzanak, mit vegyenek, stb., s ebbe a gépezetbe többnyire még gondolati szinten sincs, hogy hiba csússzon.
Esik a havaseső és fagyos szél csípi arcom a délutáni szürkületben, mikor várom a villamost egy hosszú és megterhelő januári munkanap után. Annyira elfáradtam ma, csak bámulni szeretnék ki az ablakon, és nézni, ahogy a város elhalad mellettem. Éppen csak lehuppanok az ülésre, mikor két korombeli nő foglal helyet előttem.
Nem tudom te hogy vagy vele de engem teljesen elvarázsol az ősz. Attól függetlenül, hogy kint már borongósabbra fordult az idő, bent számtalan izgalmas programmal tehetjük meghitté az estéinket. Vagy ott van a hétvége!
Vajon mennyire figyelünk oda, hogy tele legyen a saját és társunk szeretettankja? Mennyire befolyásolják a külső események, hírek a saját szerelmi életünket? Mit tehetünk azért, hogy boldogan éljünk, szeretetben? Van még ilyen? – Ihász Anita párkapcsolati tréner írása.
A napokban belefutottam egy anyukák között zajló beszélgetésbe mely igazán megosztotta a társaságot. Arról diskuráltak a játszótéren ücsörögve, hogy vajon mennyire illik/kell/szabad kimutatni az érzelmeinket a gyerekek előtt. Nagyon érdekes meglátásokat hallottam, melyeket most szeretnék veletek is megosztani. Sőt, kíváncsian várom véleményeteket a témában. – Ihász Anita párkapcsolati tréner írása.
Pályázat típusa: Természetvédelmi-irodalmi vers,-próza,-meseíró pályázatKorosztály: több korosztály: általános iskolások és középiskolásokBeküldési határidő: 2025. június 20.
Tudtad, hogy a január az egyik legstresszesebb hónap az iskolás gyerekek számára? Bizony a félévi bizonyítvány érkezése jelentős stresszt okozhat, miközben az év végi bizonyítvány már jóval kevesebb feszültséget szokott kiváltani.
