Jelenlegi hely

A probléma legyen a haverod!

Gondolom most meglepődtél, hiszen ki akar magának problémát? S miért is kellene „megbarátkozni” a helyzettel?

Mikor a párok ismerkednek, csak a szépre és kellemes dolgokra gondolnak, többnyire nem terveznek előre, a boldog pillanatokat gyűjtik be, és élvezik a közös együttléteket. Ezt nevezzük rózsaszín ködnek. De ebben az eufórikus állapotban szinte el sem képzelik a párok, hogy valami problémával is szembe kellene nézniük. Megtervezik az esküvőt, hol éljenek, milyen legyen a közös kuckó, hány gyermeket szeretnének, hova utazzanak, mit vegyenek, stb., s ebbe a gépezetbe többnyire még gondolati szinten sincs, hogy hiba csússzon.


Kép forrása: 123rf

A párkapcsolatban élők többsége sajnos nem akar szembesülni a felmerülő problémákkal, megoldani még annyira sem akarják, képtelenek a felmerülő változásokkal mit kezdeni. Pedig egy társas kapcsolaton belül, már eleve azzal elindul a változás, ahogy összekerülnek a párok, majd jön az összecsiszolódás időszaka, a terhesség, a szülés és az utána kialakult új helyzet, a gyermek nevelése, de lehet egészségügyi, munkahelyi, anyagi, szexuális, kommunikációs és még ezernyi probléma, melyet, ha elodáznak, csak duzzad tovább a helyzet. Számos technika áll rendelkezésre, hogy a problémákat elfogadják, és megoldják a párok. Sőt! Minden egyes probléma megoldásával egyre jobban elmélyülhet egy párkapcsolat, erősebbé válhat, új szintre emelkedhet kettejük szövetsége.

Te szereted a változást? Elfogadod, hogy maga a változás akár általad, vagy a rajtad kívülálló körülmények hatására is bekövetkezhet?

Vannak változások, problémás helyzetek, amire egyáltalán nem lehet felkészülni. Jobb esetben a párunk egy szövetséges, egy társ, egy barát, egy megértő ember, akire mindig számíthatunk. Aki segít, akivel a felmerülő nehézségekben együtt vagyunk, vagy támaszkodhatunk rá. De mi van akkor, ha nem tudja egyik fél sem kezelni a helyzetet?

Az egyik sarkalatos pont, ami gondot okozhat, ha az örökölt családmintában nem szerepelt a probléma lekommunikálása, sem megoldása. Ha családon belül nem volt természetes a helyzetek átbeszélése, és csak a hallgatás maradt, akkor ezt fogja tovább vinni a kapcsolatába a már felnőtt ember, s ha ezen nem változtat, a születendő gyermeknek is ezt a rossz mintát fogja tovább adni.

A másik fontos tényező, ami gondot okozhat, ha valaki fél, nem mer beszélni a problémáról. Magától pedig mint tudjuk, semmi nem oldódik meg, vagy ha igen, nem biztos, hogy a számára kedvező megoldás született. Az „erőszakmentes kommunikáció” elsajátításával minden emberi kapcsolatban sikerrel járhatunk, ráadásul úgy, hogy mind a két fél elégedett lehessen, legyen az társ, baráti, családi, akár munkahelyi probléma.

A párkapcsolat napról napra, évről évre változik, a benne lévő személyek, a helyzetek, és a körülmények is. Számolni kell egy munkahelyi felmondással, anyagi veszteséggel, tragikus betegséggel, a gyermekek születésével járó feladatokkal, az öregséggel és ha a kapcsolaton belül megélik az identitásukat, önfejlesztéssel is foglalkoznak, nyílt és őszinte kommunikációt alkalmaznak, van még tisztelet, bizalom, szeretet egymás iránt, s ha tudnak segítséget is kérni, akkor bármilyen problémával is állnak szemben, megoldás születik.

Ha a párok nem beszélgetnek, félnek, nem őszinték, nem vállalják fel önnön maguk igényeit, egy idő után becsúszik valamilyen pótcselekvés (alkohol, drog, túlzások, szerető), amivel persze nem oldják meg a helyzetet.  Elkezdődik az elhidegülés, rosszabb esetben valamilyen tragédia is bekövetkezhet, nem tudnak teljesíteni a munkahelyen, a gyermekekre is kihathat a rossz viszony, betegség ütheti fel a fejét, és a lavina elindul a válás felé.

Nem szabad megvárni, míg nagy baj lesz. Minden felmerülő problémát a legrövidebb időb belül kezelni kell, beszélni kell róla, megoldásra kell törekedni. Ha nem megy egyedül, külső és pártatlan szakember segítségét kell kérni, aki tárgyilagosan és elfogultságmentesen tudja segíteni a párokat. Ha még gyermekek is vannak a kapcsolatban, egy szülőnek a felelőssége is nagyobb. Ha saját magának gondja van, ne pakolja rá az utódjára a terhet, hiszen egy gyermeknek nem feladata viselni és megoldani a szülők gondjait.

Nos. Ha számolunk azzal, hogy nem minden lesz majd szép, tökéletes és boldogságos, hogy a párkapcsolat fogaskerekébe időnként becsúszhat egy-egy nehéz helyzet, és ugyan nem lehet felkészülni minden váratlan helyzetre, de a megoldásra való törekvés, az egymás felé való bizalom és tisztelet, a másik nem cserbenhagyása, hanem segítése, nagy csodákra képes. A probléma nem ellenség, hanem lehetőség! Minden egyes probléma megoldása által válik még szorosabbá a párkapcsolat!

Remélem most már nem ellenség számodra sem a probléma!

 

Sok boldogságot és sikert kívánok az életnek nevezett csoda megéléséhez!

Mármarosi Melinda – párkapcsolati szakértő
https://www.parkapcsolatikalauz.hu/

- Pécsimami - 

Neked ajánljuk!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Tudtad, hogy minden évben július első szombatja a Nemzeti Ölelés Napja Magyarországon? Bár nálunk ez a nap még nem tartozik a legismertebb jeles napok közé, épp ezért különleges alkalom, hogy egy kicsit megálljunk és figyelmet szenteljünk annak, mennyit számít egy szeretetteljes ölelés a mindennapokban.
Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Mondjuk ki nyíltan: a családanya/háziasszony szerepkör nincs versenyben a legmagasabb presztízzsel bíró tevékenységek között. Azt a bejelentést, hogy valaki éppen GYES-en van Uram bocsá’ főállásban menedzseli a háztartást és a családot, a legritkább esetben fogadják vallásos áhítattal. Finomak voltunk? Szerintünk is.
Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság nem csupán egy új szerep, az anyaság egy átalakulás. Testben, lélekben, és olyan mélységekben, amiről talán soha nem hittük, hogy bennünk léteznek.
Itt a meleg - hol a hideg?

Itt a meleg - hol a hideg?

A kánikula felszólítás és figyelmeztető lövés leadása nélkül törte ránk az ajtót. A hideg pedig, amit egész télen úgy utáltunk, hirtelen a vágy kicsit sem titokzatos tárgyává vált. Központi kérdés lett, hogyan tudnánk hűteni magunkat és minden mást, ami hűtésért kiált?
Ugrás az oldal tetejére