Jelenlegi hely

Iskolába készülünk 2. - Értékelés, bizonyítvány

Ellenőrző, digitális napló, és mindenféle értesítő, bizonyítvány. Remélhetőleg nem a család réme az első félév vége felé. Ha akarjuk, ha nem, a gyerekek munkáját valamilyen módon értékelik az iskolában.

Hogyan értékelnek az iskolában?

Ma már színes a paletta, az iskolák Pedagógiai Programjukban határozzák meg, hogy melyik évfolyamon, milyen értékelési módokat választanak. Alsó tagozaton talán a legkülönfélébb a helyzet. Törvényi lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület, döntésének értelmében az első négy évfolyamon végig szöveges értékelést alkalmazzon. Ez azonban csak első osztályban, illetve második osztály első félévében kötelező. Egyes iskolákban csak ebben a kötelező időszakban alkalmazzák a szöveges értékelést. Az alapítványi vagy alternatív iskolákra jellemző leginkább, hogy mind a négy évfolyamon szövegesen értékelnek, vagy akár egyáltalán nem használják a klasszikus értelemben vett érdemjegyeket. 

A félévi bizonyítványban tehát első és második évfolyamon mindenképpen szöveges értékeléssel kell értékelni, a további alsós évfolyamokon (3. és 4. osztályban) pedig választhatóan érdemjeggyel vagy szöveggel. Felsőben viszont csak a már említett alternatív, illetve alapítványi iskolákban jellemző a szöveges értékelés.

A saját tapasztalatom az, hogy a szülők egy része igényli az érdemjegyeket. Az tudják, értik, hiszen ebben szocializálódtak. Szerintem ezzel semmi baj sincs, ugyanakkor a fejlesztő értékelés is előtérbe kell(ene) kerülnie, ez pedig szövegesen történik.

A fejlesztő értékelés során a diák erősségeit hangsúlyozzák, valamint azokat a területeket tárják fel, melyekben fejlődni kell még. Tehát nem csupán egy jegyet kap a gyerek: ez van, amit tudsz, az ennyit ér. A fejlesztő értékelési forma elismeri a tudást, ugyanakkor kijelöli a fejlődés irányát is, azaz a szülőnek nem kell találgatnia otthon, hogy „Jó, jó, hármas, na de mit nem tud?”.  A gyermeknek is segítség, hiszen világos lesz számára, hogy mit kell tennie azért, hogy fejlődjön. 

Úgy gondolom, hogy akkor is alkalmazható ez az értékelési forma, ha osztályzatokat kapnak a gyerekek az iskolában. Egy-egy felmérő végére odaírható például, hogy „nagyon jól megy az írásbeli műveletek megoldása, de a szöveges feladatokat még gyakorolnod kell”. Persze ehhez szükséges az is, hogy a pedagógus alkalmat adjon arra, hogy a diáknak legyen lehetősége fejlődni az egyes területeken. Erre nagyon jó a differenciált rétegmunka, melynek során mindenki a saját készségeihez, képességeihez mérten kapja a feladatot. 

Különösen felső tagozaton sajnos nagyon kevés idő áll rendelkezésére a szaktanároknak a részletesebb szöveges értékelésre, de általában, amikor megbeszélik a gyerekekkel, hogy milyen jegy kerül az értesítőbe, szó esik többről is. A félévkor kapott érdemjegyek mellé – még akkor is, ha nincs leírva – a pedagógusok általában elmondják, hogy mi az, ami jól sikerült ebben a félévben, és mi az, amit a diák tehet azért, hogy javítson (ha szükséges).

Foto: Pixabay

Mit kezdjünk a félévi bizonyítvánnyal?

A félévi bizonyítvány tulajdonképpen egy értesítés, akár jegyet, akár szöveget találunk benne. Tájékoztatás arról, hogy gyermekünk az első félévben miként ügyeskedett az iskolában. 

  • Nézzük végig a jegyeket, olvassuk el a szöveget. Erre számítottunk? Rendben van minden? Szüksége lenne a gyereknek valamilyen segítségre, hogy év végére javítson? 
  • Beszélgessünk róla. Mi sikerült jól, mi az, amin lehetne javítani a következő félévben? A kisebb gyerekkel is meg lehet beszélni, hogy ő mit hogyan értékel: elégedett-e a magával, szerinte miben fejlődhetne, mit kellene tennie ennek érdekében? Mi is mondjuk el gondolatainkat. 
  • Nagyon jó, ha csak dicsérni való van, de ha mégsem, ajánljuk fel segítségünket. De ne csak úgy általában, hanem konkrétan. Például: „Hetente kétszer gyakorolhatnánk együtt a matekot. Még a héten utána nézek, milyen feladatgyűjtemény segíthetne nekünk! Hétvégén kezdjük is el, így év végére ki lehet ezt javítani!”
  • Törekedjünk arra, hogy ilyenkor is fejlesszük gyermekünk valós önértékelését. A reális önértékelés nagyon fontos tulajdonság lesz a későbbiekben, ezért a nagyobb gyerekkel még konkrétabban beszélgethetünk. Tűzzön ki célokat magának, és fogalmazzuk meg együtt, hogy az hogyan lenne elérthető. Persze akár nagykamaszoknak is elkél a segítség, sőt előfordul, hogy az eredményes munka érdekében nem is árt a körmükre nézni. 
  • Szülőként is a fejlesztő értékelés lebegjen a szemünk előtt. Ismerjük el gyermekünk erősségeit, és segítsük át a nehézségeket. Messze még az év vége, sok-sok lehetőség lesz arra, hogy év végéig javítson, vagy megtartsa a gyönyörű eredményt. 

Elvileg nem fog egyetlen szülőt sem váratlanul érni, amit lát a bizonyítványban, hiszen hónapokig követte hogyan alakul gyermeke iskolai pályafutása. Legalábbis remélem…

Budácsik Éva – tanító
Fotó: Pixabay
Forrás: Budapestimami
 
Sorozatunk előző részét ITT, következő részét ITT olvashatod.

Neked ajánljuk!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Tudtad, hogy minden évben július első szombatja a Nemzeti Ölelés Napja Magyarországon? Bár nálunk ez a nap még nem tartozik a legismertebb jeles napok közé, épp ezért különleges alkalom, hogy egy kicsit megálljunk és figyelmet szenteljünk annak, mennyit számít egy szeretetteljes ölelés a mindennapokban.
Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Mondjuk ki nyíltan: a családanya/háziasszony szerepkör nincs versenyben a legmagasabb presztízzsel bíró tevékenységek között. Azt a bejelentést, hogy valaki éppen GYES-en van Uram bocsá’ főállásban menedzseli a háztartást és a családot, a legritkább esetben fogadják vallásos áhítattal. Finomak voltunk? Szerintünk is.
Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság nem csupán egy új szerep, az anyaság egy átalakulás. Testben, lélekben, és olyan mélységekben, amiről talán soha nem hittük, hogy bennünk léteznek.
Itt a meleg - hol a hideg?

Itt a meleg - hol a hideg?

A kánikula felszólítás és figyelmeztető lövés leadása nélkül törte ránk az ajtót. A hideg pedig, amit egész télen úgy utáltunk, hirtelen a vágy kicsit sem titokzatos tárgyává vált. Központi kérdés lett, hogyan tudnánk hűteni magunkat és minden mást, ami hűtésért kiált?
Ugrás az oldal tetejére