- Korábbi beszélgetésünkkor mondtad, hogy idézem
Nálunk nagy hagyománya van a népmeséknek, és ilyen sok ezer magyar népmese van felgyűjtve. Úgy tűnik, ez egy ritka szerencsés helyzet.
Igen, Nálunk ismerik a gyerekek a meséket. Nem egy olyan országban jártam, ahol megkérdeztem a gyerekeket, hogy milyen meséket ismernek, csak a Disney által feldolgozott meséket ismerték. Nagyon szerencsés helyzet, amiben egy magyar mesemondó van, a gyerekek tudják, mi a mese, a népmese, és erre lehet építeni.
- Nagyon szerencsésen hangzik, hogy az 1900-as évek elején összegyűjtött értékeket az összes politikai hatás ellenében tovább tudtuk vinni.
Igen. De vannak olyan szerencsétlen országok, ahol kiirtották a népi kultúrát. Például Uruguay-ban kihalt az őslakosság, és nem találtam már népmeséket tőlük. Gyakran futottam bele abba, hogy egy országban már túl későn kezdtek el gyűjteni, vagy el se kezdtek. Amerikában – kint éltem 6 évet, így arra látok rá a legjobban - a fehér mesemondók azt hiszik, hogy nekik nincsenek hagyományaik. Az indiánoknak nyilván van, az afrikai-amerikainaknak is van, ezt Magyarországon leginkább Rémusz bácsi meséiből ismerjük. Van hagyománya az ázsiai mesemondóknak; a new orleans-i kultúrkör - ahonnan a férjem is származik - ez a cajun hagyomány. Egy cajun népmese a Varjúhercegbe is került, ez a Marie Jolie.
- Azt várják, hogy mi olvassunk? Nagy igényük van a természetes, egyszerű dolgokra, miközben öntik rájuk a műanyag újdonságokat.
Ezeket a meséket én nem írtam át. Úgy válogatom, hogy passzolnak a mai élethelyzetekhez. A Ribizli a világ végén úgy indult, hogy feminista népmesék. Volt a blogomon egy sorozat, persze az F betűs szótól mindenkinek a haja égnek állt. Számomra a feminizmus az az értékrend, amivel a mai feministák is azonosulnak, nem csak a nőkről, a férfiakról is szól: a gondoskodó apafigura, az együtt dolgozó férfi és női alakok. Egy női karakter is lehet bántalmazó, például veri, zsarolja a férjét vagy a lányát. A feminizmus nekem arról szól, hogy a nőiesség és a férfiasság egyformán megbecsült, ez a kettő egymás mellett tud harmóniában létezni.
- Ha már a feminista meséknél tartunk, nagyon izgalmas volt A kalóz királylány-ban, hogy volt választása, meg is tett érte mindent a saját lehetőségein belül, de folyamatosan tágította is azokat.
Így van. Vannak olyan értékek, mint az elfogadás, a sokféleség pl. a Futika azért került be a Ribizli a világ végén-be, mert van egy hiperaktív fiú, akinek napi 3x futni kell. Így ő olyan helyre megy el szolgálatba, ahol napi 3x futhat, és ezért a gazda nem nézi bolondnak érte. Így Futika jól működik, mindent elvégez a ház körül, sőt, hőssé válik, megmenti a gazdát a tolvajtól. Ez is például egy feminista érték a társadalomban, az elfogadás, a sokféleség. Ezek nagyon régi népmesék, csak igazítok rajtuk egy kicsit, de nem lényegében.
Csenge mesél a Debreceni Ünnepi Könyvhéten 2021-ben
- Mégis markáns különbségek vannak Benedek Elek cirádás mondataihoz képest.
Igen, ő is újraírta a meséket, rájuk tett egy irodalmiasabb újramesélést, ezért is olyan szép a nyelvezete. Sok mesei fordulatot vagy ő talált ki, vagy ő népszerűsített. Például a magyar nyelvben nem általános tájnyelvi fordulatokat tett a mesébe: Hol jársz itt ahol a madár se jár.. kivette a tájnyelvi szövegekből és elterjedt mint a magyar mese nyelvezete. Nagyon szeretem a meséit, közel áll a stílusomhoz. Én is úgy írom le a meséket, ahogy én mesélem. De ez egy szövegezési kérdés, mert a történetükön nem változtatok.
Például nevet adtam a női hősöknek. Egy szóbeli mesélésnél nagyon zavaró tud lenni, hogy név nélkül utalunk rá, hogy „mondta az egyik lány a másik lánynak”. Igékkel nem tudunk visszautalni a magyar nyelvben, így mindig körbe kell írni.
- A felnőttek olvasnak meséket?
Igen, úgy látom, van bennük igény. Sőt, kulturális szempontból is érdekli őket a mese, más népek történetei, kultúrái, a saját hagyományaik. Nem úgy, mint a gyerekeket.
- És a két életkor között vannak a kamaszok.
Igen. A Hősök és pimaszok című könyvem erre született. Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak. Nekem a kamaszok a kedvenc közönségem. Én úgy érzem, ha nem szakad meg a kisgyermekkor után a mese és a mesélés igénye, hogy felnőttként újra fel kelljen venni, akkor a kamaszkor egy nagyon nagyon értékes kor.
Én kamaszként imádtam a mitológiát, a görög, római mondákat. Dömötör Tekla Germán kelta regék és mondák könyvét, G. Beke Margit Északi hősök, északi istenek-jét.
- Azért itt elég erős a párhuzam a Marveles szuperhősökkel…
Igen. A Világszép Alapítványos táborba járó fiúkat rászoktattam az északi mitológiára. Azzal, hogy egyszer azon veszekedtek, hogy a Mjöllnirral (Thor kalapácsának mitológiai neve – a szerk.) el lehet-e törni az Amerika kapitány pajzsát. Beszálltam ebbe a kérdéskörbe, hogy akkor a vibránium pajzs vagy a Mjöllnir az erősebb. Persze csodálkoztak, hogy én honnan tudom ezt, és rögtön meg is volt a kapcsolódás, és utána az egész tábor alatt északi mitológiát kellett mesélni, a Fenrír farkast, Loki ellopja az aranyalmákat, Thor mint menyasszony, az összes klasszikus északi mitológiát. Fél év múlva a gyerekotthonban is azt mesélték vissza.
Évezredes grönlandi szörnyek ma... (Fotó: Zalka Csenge)
- A népmesék és a popkultúra találkozása…
Nagyon a szívem csücske a népmesék s a popkultúra kapcsolata, hogyan kapcsolódnak a népmesék a történetekhez, amikben a kiskamaszok benne élnek. Két éve nyáron a táborban Naruto-s meséket meséltem. A Naruto anime sorozatot nézik a kamaszok, ez a sorozat japán nindzsalegendákon alapszik.
Én elolvastam ezeket a legendákat és azokat meséltem a táborban. A kamaszok felismerték a szereplőket, a rajzfilmben is felbukkanó motívumokat, és ezekről remekül lehetett beszélgetni. Teljes áhítattal hallgatták a japán legendákat, de az utánuk következő táborban a 20 évesek is. A kamaszoknak mesélni zseniális dolog, imádom csinálni.
ADL - Debrecenimami
Fotók: Wikipedia; Zalka Csenge Virág; Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges