Mikor beszélgettetek utoljára 30 percet? Mikor volt utoljára egy igazi randitok? Romantika csak a filmekben van, a hétköznapokon csak a mókuskerék marad? Néhány bevált tipp, hogy házasságotok új lendületet kapjon.
Alig várod, hogy elkezdődjön a vakáció, és végre együtt legyél a gyerekekkel. Tele vagy kreatív ötletekkel, ideákkal... aztán a nap végén már visszaszámolsz az első óvodai vagy tanítási napot várva. Ismerős?
A népszerű családterapeuta, író és pszichológus, Gary Chapman "12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt" című könyvében 12 pontban foglalja össze azokat a problémákat és tanulságokat, amelyekkel több évtizedes házassági tanácsadói munkája során a leggyakrabban találkozott.
Mindannyiunknak vannak olyan napjai, hetei, amikor úgy érezzük, nem vagyunk jól mentálisan. Akár egy külső életesemény, akár a saját energiatartalékaink lemerülése okozza (vagy akár mindkettő), ilyenkor nehéz lehet egyedül lenni magunkkal, a gondolatainkkal, de sokszor még a párunkkal vagy családunkkal is.
A tárgyaink tényleg örömet szereznek, vagy csak a lakásunkat töltjük meg velük? Mennyire határoznak meg minket a dolgaink? Csak eszközök vagy függünk is tőlük? A 100 dolog című vígjátékban ezeket a kérdéseket feszegetik.
A karantén időszak kilencedik hetében vagyunk. Ezt még kimondani is nehéz. A kezdetekor (március közepén) írtam arról a Facebook oldalamon, hogy ebben a helyzetben hogyan tudjuk megőrizni a lelki egészségünket.
Imádom a májust és azt, hogy ilyenkor sok időt lehet kint tölteni a kertben. Ki is mentem a kertbe, lefeküdtem a fűre és csak bámultam a felhőket. Zen a maximumon!!!
Az Otthon Segítünk önkéntesei most nem mehetnek a családok otthonába, de várják hívásodat, ha szeretnél beszélgetni, megosztani gondolataidat, kérdezni tőlük, és érezni, hogy nem vagy egyedül!
Pénteken elutaztunk a családi nyaralóba és azt láttuk, hogy senki nem volt, se közel, se távol. Nyaralóról lévén szó, itt a komfort fokozat mást jelent, mint otthon. Izgalmas volt fával fűteni a kandallóban és lavórban mosogatni.
Nézegetem a közösségi posztokat: csodálom a fennséges házi kovászokat és magvas bucikat. Elidőzöm a jógavideókon, meg a kézzel készített tavaszi dekorációkon, és megint arra jutok, hogy valamit nagyon, de nagyon rosszul csinálok.
Te is érezted ezt az elmúlt 6 hétben? Én igen, lassan már naponta, legalább egyszer rámtör az érzés, hogy feladom és felmondok... Nem megy nekem ez a bezártság, a digitális oktatás, és néha már úgy érzem a home office sem...
A család számára minden nap (kétszer) valami viszonylag újat kell az asztalra tenni, amit meg is esznek és ami egészséges is. Írtam egy listát a reggeli/vacsora ötletekről – hátha segítséget jelent másnak is.
Több hete fenekestül felfordult az életünk - mint mindenkinek. Mikor először a felsőoktatási intézményekben elrendelték a szünetet, összenéztünk a férjemmel és szavak nélkül egyetértettünk abban, hogy a gyerek kerítésen belül marad. Ha pedig mégis be kell mennie az egyetemre, autóval hozzuk-visszük, tömegközlekedés kilőve!
Várom, nagyon várom, mikor jön be egy kedves felnőtt a szobámba és kapcsolja fel a villanyt, megnyugtató szavakat suttogva: - Ne aggódj! Nincs ott semmi. A szörny már elment és nem jön vissza. Nyugodj meg! Most már minden rendben van!
Minden napnak megvan a maga sodrása. Lehet, hogy kétszer is meggondolom mielőtt még egyszer a kertben tartok órát a gyerekeknek - főzés - mellett. A Föld napján így is élvezzük a tavaszt!
A home-school igazgatója, a férjem, a mai nappal elrendelte a tavaszi szünet véget és az oktatás megkezdését. (Nálunk a szünet is hamarabb kezdődött egy nappal a diákok nyomására!)
Egy hónap telt el a koronavírus terjedése miatti iskolabezárások óta. Mindannyiunknak sikerült többé-kevésbé belerázódnunk a „home office”-ba és a digitális oktatás rejtelmeibe. A gyermekek és a felnőttek saját habitusuktól függően is különböző módon élhetik meg az otthonlétet.
Ki mondta, hogy a legjobb családi programokhoz vastag pénztárca kell? Néha egy marék gesztenye, egy jó nagy pocsolya, egy termosz meleg tea vagy egy közösen kitalált játék sokkal emlékezetesebb élményt ad, mint egy drága belépőjegy.
Biztosan neked is van a szekrényedben olyan ruhadarab, amit valaha nagyon szerettél, csak valamiért már nem veszed fel. Ilyenkor érdemes elővenni a varrógépet.
Ruhacsipesz, zokni, műanyag pohár, kartondoboz vagy éppen egy fakanál. Első ránézésre egyik sem fejlesztőjáték. Egy kis fantáziával azonban remek játékeszköz lehet belőlük – ráadásul szinte biztos, hogy már most is ott lapulnak valahol a lakásban.
Itt az ősz. Reggelente már érezni, hogy lehűlt a levegő, előkerülnek a könnyű kabátok, a kardigánok, sálak, és lassan mi is elkezdünk más szemmel nézni a szekrényünkben lévő ruhákra.
