„Olyan értékes lett a gyermekkor, hogy egyáltalán nem hagyhatjuk a gyermekekre.”
A konferencia szervezője Dobó Katalin, a 25 éves MACI Alapítványi Óvoda vezetője. Abszolút, ha úgy tetszik alternatív szemléletű hölgy, akinek óvodájában kivirul gyermek - felnőtt, óvodás – pedagógus – szülő egyaránt.
Az esemény konferálója, Koós-Lukács Tímea kiemelte: a MACI Óvoda alaptézise, hogy nem működhet az intézmény a család bevonása nélkül. E mondat is jellemzően kiemeli, hogy az intézményi tevékenységet a család érdekében tett szolgálatként élik meg az ott dolgozók.
A nap első előadását Dobó Katalin tartotta, „Egység és együttműködés” címmel. Több évtizednyi tapasztalatát, valamint szívét-lelkét beletéve mondandójába beszélt az óvodáról, a gyermekekről, kapcsolatokról a szülő-gyermek, szülő-óvoda szemszögéből. Kihangsúlyozta, hogy a gyermekeknek kell a legtöbb figyelmet kapniuk, mert ők vannak a legjobban kiszolgáltatva, évekig.
Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a MACI Óvodában nincsen versenyzés, ami, mint ismert, sok egyénben szorongást, konfliktust teremt. Beszélt arról is, hogy az oviban megtalálható programok által mind a gyermek, mind a szülő és a pedagógus is fejlődhet, amit személy szerint is megerősíthetek (ti. a tanév közben a szülők számára is elérhető, lélek-emelő programok kerülnek/kerültek megrendezésre). A vezető ugyanis nagy hangsúlyt fektet a személyes fejlődésre, minden, az óvodával kapcsolatba kerülő részére.
Az érdeklődők hallhatták Dr. Ördög János, a Lelki Köldökzsinór Egyesület elnökének, szülész-nőgyógyász, holisztikus gondolkodású orvos előadását a tudatos jelenlétről, annak fontosságáról, a MOST megélésének mikéntjéről, a tudatosságról, mely által az EGO–t félretéve a valódi önmagunkkal kerülhetünk kapcsolatba, illetve a nap második felében az érdeklődők ki is próbálhatták az említetteket a gyakorlatban, egy mindfulness-bemutató kapcsán. Dr. Ördög János elmondta, hogy a mindfulness bevezetése az életünkbe sorsfordító jelentőségű: áthatja életünk minden területét; megváltoztathatjuk általa testi-lelki-szellemi hogylétünket, bensőségessé válnak emberi kapcsolataink; hosszantartóvá, szeretetteljessé a családi kötődésünk; végül, a legtöbbet érhetjük el a gyermekeink méhen belüli és méhen kívüli egészségének megőrzése, szellemi kiteljesedése terén!
Rémán Izabella, szabadtanuló André Stern könyveinek magyar fordítója, egyben a Gyermekkor Ökológiája hazai képviselője, a Lelkesedés Könyvek kiadója, a szabadtanulás és szabad játék nagyköveteként állt az előadók színpadára. A „Játssz, hogy érezz, hogy tanulj, hogy élj!” címet viselő prezentációján beszélt a játék, ill. a játékosítás közötti különbségről, a szabad játék fontosságáról. Elmondta, hogy a lelkesedés a velünk született leghatékonyabb tanulási eszköz. Megjegyzem, hogy tulajdonképpen elég e tekintetben önmagunkra gondolni. Mi az, amit könnyen tanulunk (szinte észrevétlenül)? A lelkesedéssel végzett tevékenység, feladat? Az általunk „játékként” elvégzett foglalatosság? Esetleg azok a dolgok, amelyeket kedvetlenül, motiválatlanul teszünk? Izabella kiemelte továbbá, hogy növekvő jutalom mellett egyre csökken a motiváció. E tekintetben pedig erősen megfontolandó a gyermeknevelés, a gyermekünkkel való együttélés terén ezen eszköz használata, illetve alkalmazásának kiiktatása.
„A játék a kutatás legmagasabb formája” (Albert Einstein)
Szedlacsek Katalin: „Hangokkal a lelki békéért” c. előadása a zenei nevelést, a dalok, hangszerek fontosságát, továbbá azok testre, ill. fejlődésre gyakorolt hatását emelte ki. Beszélt továbbá az általa használt Kokas-módszerről, amellyel több, mint 10 éve kíséri figyelemmel a zene gyermekekre gyakorolt hatását. A délutáni workshopon pedig a Hangpancsi nevű programot próbálhatták ki a kedves érdeklődők.
A nap további részében további szakemberekkel is találkozhattunk. Bartha Éva tréner, pszichológus érdekes előadást tartott az video-interakció elemző módszerről, amely egy hatékony eszköz a családi, ill. egyéb kapcsolatok elemzésének, magasabb szintre emelésének elérésére. Elmondta, hogy a probléma csak a tünete annak a rendszernek, ahol felmerül, kvázi, amit már oly sokszor hallottunk, olvastunk, hogy nincsen rossz gyerek, csupán egy megoldandó feladatot kaptunk, amelyre a gyermek viselkedése hívja fel a figyelmünket. A módszer pedig abban segít, hogy adott helyzet megoldásához szükséges készségeket és kompetenciákat „újra-struktúrálja”. Nem valami újat teremt, hanem a meglévő tudásaikat azonosítja, tudatosítja, majd emeli át a kevésbé jól működő helyzetekre. Mert úgyis a szülő vagy a gyerekkel dolgozó szakember a gyermek legjobb ismerője.
Tölgyesi-Nagy Klára: „A szeretet rendje” című előadásán beszélt a családállítás lehetőségéről, ill. az érdeklődők kipróbálhatták a családállítást „élesben” az esemény második felében megtartott workshopon is. Tapasztalatai alapján elmondta, hogy a gyermek lelki örökséget is hoz magával.
„A gyerekeknek az a jó, ha olyan szülők veszik körbe, akik szeretik magukat.”
Dr. Buda László: Gondolatok az egészséges önszeretetről c. előadásában az érdeklődők hallhatták, milyen kulcsfontosságú, hogy a nárcisztikus énközpontúság, ill. a teljesen háttérbe vonulás, a semmit nem érés érzése között megtaláljuk azt a pontot, azt az ideális helyzetet, mondhatni arany középutat, ahol a világban elhelyezkedünk. Az előadásmódját ismerők tudják, hogy mindezt saját életéből vett példákkal, humoros stílusban tette a közönség számára elérhetővé, érthetővé, könnyen emészthetővé.
Végezetül pedig egy számomra is fontos, napi szinten önmagunknak elmondott frázist említenék Dr. Buda Lászlótól, amely jó lehet útravalóul mindnyájunk számára:
„Azzal együtt, hogy nem vagyok jó matekból, teljes mértékben elfogadom és szeretem magam.”
Török Beatrix Enikő
3 szabadtanuló gyermek édesanyja, blogger
szabadsaggyermekei.blogspot.hu
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges