Mielőtt elindulnánk országjáró vízililiom avagy tündérrózsa virágzást nézni jó ha tudjuk, valójában milyen növényt is keressünk.
Ugye nem téveszted össze a tavirózsát és a lótuszt?
Két igen különböző vízinövényről beszélünk, bár virágzásuk egy időszaka esik, lévén egyformán melegkedvelők. A lótuszvirágzás sem olyan ritka már itthon, több botanikus kertben is megcsodálható. Elég, ha elolvasod korábbi cikkünket, máris tudni fogod merre indulj.
Indiai lótusz virágja, középen jellegzetes termése (Forrás)
A tavirózsák levele a víz színén fekszik, virágaik színválasztéka gazdag, a világos rószaszíntől a lilán át a sárgáig. Ez utóbbi tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) 5, főleg a trópusokon elterjedt nemzetség hazánkban is honos faja a vízitök vagy sárga tavirózsa (Nuphar lutea).
Vizitök (Forrás)
Magyarországon megcsodálható még az óriás-tündérrózsa (Victoria), mely Dél-Amerikában elterjedt nemzetség, két faj, a V. amazonica és a V. cruziana tartozik ide. Különös ismertetőjelük hatalmasra megnövő leveleik, melyek átmérője természetes környezetükben akár a 4 métert is elérheti.
Óriás-tündérrózsa a Füvészkertben (Forrás)
Magyarországon őshonos faj a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.), de további fajokkal is találkozhatunk kertészetekben, illetve védett tavakba, termálvizekbe telepítve (például Hévízen).
Tündérrózsa-virágzás térképen
Szeretnéd látni, még hol észleltek itthon tündérrózsát? Vagy Te magad is ráleltél egy eddig ismeretlen helyre? A Tündérrózsa térképen mindenki bejelölheti észleléseit. Horgászok, vizitúrázók, belterületi horgásztavakon, Duna holtágakon egyaránt észleltek már tavirózsákat.
A Hévízi-tó lila tavirózsái
Talán a legismertebb tavirózsa élőhely, a Hévizi-tó, mely 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava.
A tó páratlan természeti környezetét az őt övező véderdő és park, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a víz felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák (Castalia rubra longiflora) alkotják. A tó mélysége 2-38 méter között változik, ami úszni nem tudóknak elég rémületes lehet. Pedig a tündérrózsákkal díszített tavon úszkálni csodálatos élmény!
Eredetileg csak az őshonos fehér tündérrózsa nőtt a tavon. Dr. Lovassy Sándornak, a keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója és a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítójának azonban az az ötlete támadt, hogy melegvízi változatok telepítésével próbálkozik. Az 1898-as kísérletben az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja maradt meg.
A ciklámenpiros virágok 5-7 centiméterre emelkednek a víz fölé, valójában 1,5-2 méter mélységben kapaszkodnak meg az iszapban. Nagyon óvatosan közelítsük meg ezeket, mert védettek, és igen sérülékenyek. Nemcsak leszedni, de bolygatni is tilos őket.
A Tótündér legendája
A Hévíz-tó csodáiról több legenda is kering, a legrégebbiek az ókori Rómáig vezethetőek vissza. A legromantikusabb történet a szépséges Pethő Kláráé. Szerelem, hűség, Tátika és Csobánc vára is szerepet kap a történetben.
(Forrás)
Egy biztos, bájos szobra Molnár Jenő szobrászművész alkotása méltóan ábrázolja szépségét és a tóhoz való hűségét.
Abádszalóki sárga virágszőnyeg
Az Abádszalóki medencében május óta nyílik a mesebeli virágszőnyeg, Európa egyik legjelentősebb tündérfátyolmezeje. A Tisza-tó gazdag élővilágában az értékes fehér tündérrózsa állományai mellett látványos tagjai a vízi társulásoknak még a sárga virágú vízitök és a sárga tündérfátyol. Sárga, szerény illatú virágai májustól júliusig délelőtt kinyílnak, majd délután becsukódnak.
Szegezdi Anna képe (Forrás)
Nem is akármikor! Óramű precízséggel pontban délután négykor lebuknak a víz alá, és csak másnap mutatják meg ismét teljes szépségüket. Egy-egy növény átlagosan három napon keresztül nyílik, majd a harmadik nap végén végleg a víz alá bukik.
A fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) az őshonos növényeink között azért is különleges, mert a legnagyobb méretű virágot növeszti.
(Forrás: Pixabay)
A tündérrózsa levélnyele és virágkocsánya akár a 3 méter hosszúságú is lehet, mire a víz felszínét eléri. A fajnak a víz tisztán tartásában fontos szerepe van, ugyanis a víz felszínén elterülő levelek beárnyékolják a vízfelszínt, így csökkentik az algásodást.
A nyíregyházi Viktória-ház medencéje
A Nyíregyházi Állatpark Viktória-háza előtti medencéjében a kora délutáni órákig hófehér színben pompázik az esti órákban nyíló amazonasi óriás-tündérrózsa, amelyet a tündérrózsák királynőjének is neveznek.
A Magyarországon szabadban és csak néhány órán át virító növény nem csak kellemes illatával, hanem a külső hőmérséklettől 4-5 C fokkal magasabb hőmérsékletével is magához csábítja a rovarokat, hogy elvégezzék a beporzását. A megtermékenyülés után várhatóan hétfőn a szirmai egy rövid ideig rubinvörös színűek lesznek, majd összezárulva a mélybe merül – olvasható a Nyíregyházi Állatpark Facebook-oldalán.
Tatai Fényes Tanösvény
Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy 43 állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal. Bővelkedik a kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók. Megcsodálhatjuk a karsztforrások lenyűgöző élővilágát, kiállításain és foglalkozásain is.
A 70-es évekre a bányászat miatt kiapadt láprétek és láperdők karsztforrásai a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, így megtalálhatjuk a Fehér tündérrózsát is.
Óriások a kicsiny Viktória-házban
Ki ne ismerné kisiskolás korából a Füvészkertet? Molnár Ferenc közismert regényében, A Pál utcai fiúkban a botanikus kert öreg pálmaháza nyújtott búvóhelyet Nemecsek Ernő és barátai számára.
(Forrás)
Az 1893-ban épült mindössze 141 m2-es Viktória-ház az ország első és sokáig egyetlen trópusi üvegháza, kincsei az amazonasi- és paraguayi óriás-tündérrózsák. A budapesti Füvészkert (avagy ELTE Füvészkert) Magyarország első botanikus kertje, 1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.
Óriás vízililiomaink levele több, mint két méter átmérőjű, pereme 10-15 cm-es, hatalmas vízen úszó tálcaként akár 50 kilót is meg tudnak tartani.
(Forrás)
Nyár derekától hozzák ananászillatú a 30-40 cm széles virágaikat. Egy virág csak két este nyílik ki, első este fehér színben, ekkor lepik el a trópusokon a bogarak... szeptemberben pedig egy napig a gyerekek! Hagyományos levélpróba programjára vár nyár végén a Füvészkert.
A Siófoki Jókai-park
A Hajóállomással szemben elterülő gyönyörű, gondozott park a déli-parti Siófok egyik ékessége. Keskeny fahíd, padok, sokféle vizinövény, aranyhalak, sziklák teszik változatosabbá a dísztavat, körülötte csendes japánkert, mintha nem is Balaton bulifővárosában járnánk.
A hatalmas angolkert helyén valaha a siófoki lóversenypálya állt. A 600 m2-es tavon fehér, sárga, világos és sötétrózsaszínben pompáznak a tavirózsák, gyönyörű látvány ennyi szín egyszerre. Hogy miért Jókai nevét viseli a park? Az író a Mártírok és Batthyány utca sarkán lévő gyönyörű (ma hotelként működő) villában töltötte életének legutolsó nyarát, 1903-ban.
A parkban található szabadtéri színpad és a Zenepavilon szabadtéri előadásainak egyedülálló háttere ez a csodálatos környezet.
ADL - Debrecenimami
Képek forrása: A szövegben megjelölt intézmények Facebook oldalai, Forrás; Forrás; Debrecenimami; Studio Rosa Rugosa
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
