Egy darabka sivatag
Egyedülálló látvány a mozgó futóhomok bucka Fülöpháza és Szabadszállás határában.
A Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Bugac környékén, mintha egy miniatűr sivatagba csöppennénk. Ez a terület a magyar futóhomok hazája. Dr. Randolf Rungaldier, egy osztrák egyetemi tanár, már 1929-ben javasolta, hogy Bugacot nemzeti parkká kellene nyilvánítani. Írásaiban lelkesen méltatta a puszta szépségeit.
Fotó: Daróczi Csaba
Fél évszázaddal később, 1979-ben az UNESCO Ember és Bioszféra Program keretében a Duna-Tisza közi homokbuckák bioszféra-rezervátummá váltak. A 1992 hektáron elterülő fülöpházi homokbuckás ma a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legszebb és legérintetlenebb része. Itt a pionír növények képesek megélni a szélsőséges körülmények között is.
De hogyan alakult ki ez a sivatagos élőhely? A válasz az Ős-Duna által hátrahagyott durva szemcsés homoktalajban rejlik, amely nyáron könnyen kiszárad és felmelegszik. Ilyen körülmények között zárt erdők nem tudnak fennmaradni, helyettük ligetes, gyepekkel tarkított növényzet, az úgynevezett erdős sztyepp alakult ki. Az itteni növény- és állatvilág is különleges, például az üregi nyulak és a kaparódarazsak.
Fotó: Daróczi Csaba
A homoki árvalányhaj májusban ezüstösre festi a homokbuckákat, a naprózsa pedig nyáron nyitja ki sárga szirmait. A kései szegfű, egy pannon bennszülött növény, ősz elején virágzik. Az árvalányhaj mezők dús virágzása az előző évi időjárástól függ.
A homokbuckák állandó mozgásban vannak a szél hatására. Pálszabó Ferenc, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre szerint az 1990-es évek óta 45-50 métert vándoroltak a homokdűnék.
A Fülöpházi-buckavidék északi része fokozottan védett, csak szakvezetéssel látogatható, viszont egyszer mindenkinek látnia kell. Éppen ezért, ha Bács-Kiskun vármegyében jártok, érdemes megnézni, hogy a Kiskunsági Nemzeti Parknak milyen szakvezetett túrái vannak. A közelben pedig két tanösvény is található, ahol szabadon lehet sétálni, és a gyerekek és felnőttek egyaránt megtapasztalhatják a futóhomokot.
Forrás, fotók: Daróczi Csaba
Makai Marianna-Kecskemétimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges