Jelenlegi hely

Régi idők karácsonya Budapesten

Milyen volt az ünnepi készülődés az elmúlt évszázadban a fővárosban? Régi képekkel mutatjuk be, hogy milyen is volt egykor a karácsonyi forgatag.

Nagy volt a sürgés-forgás a belvárosban 1897. decemberében: „Hetek óta mindent karácsonyra árulnak. A kirakatokat fölfrissítik, fényesebben világítják. Az emberek kisebb-nagyobb csomagokkal járnak az utcákon. Hordárok viszik a hintás lovakat és dobokat.”

A városi nép hullámzott a körutakon, hogy a korán sötétedő téli napokon gyönyörködhessenek a kivilágított, karácsonyi kirakatokban.

A XIX. század végi Budapesten a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni az ajándékokat. A karácsonyi vásárok is népszerűek voltak, itt főleg a gyerekeknek való portékákat lehetett kapni: hintalovat, trombitát, katonát, dobot, babát, bababútort és édességeket is. Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Dunaparton és a tereken.  


Karácsonyi vásár a Városház téren
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

"A nagyobb városokban, különösen pedig az igazi nagyvárosokban a karácsonyi piac forgalma szinte mesés összegekre rúg. Számtalan műhely és gyár hónapokon át tartó szorgos munkával főleg a karácsonyi piac szükségleteinek kielégítésén fáradozik, és segítségül híván a művészetet, évről évre tökéletesedő cikkeket állít elő, hogy az egyszerűbb szükségleteken kívül a finomultabb műízlés követeléseinek is eleget tudjon tenni." – írja a Vasárnapi Ujság 1899. decemberi 24-i száma.

A "tehetősebb közönség" a "fényes cikkek" vásárlás mellett a nehezebb sorsúakra is gondolt, jótékony egyesületek támogatásán keresztül gondoskodtak a szegényekről.


Nézelődés egy fővárosi üzletben
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Jókai Mór: Koldusgyermek című karácsonyi történét olvasva bepillanthatunk az 1860-as évek pesti belvárosába:

"Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus. (...) Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba, vásároltak azokból a tündéri szépségekből, ki-ki vitte haza, kisfiának, kisleányának – amit a kis Jézus küldött nekik." 

Utcai kép karácsony hetében 
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Korcsolyázók a városligeti jégpályán
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Az első karácsonyfát Pesten az 1820-as években állították fel. A fenyőfaállítás német eredetű szokása és a feldíszített karácsonyfa alatt történő ajándékozás gyorsan elterjedt Magyarországon, a XIX. század közepén a polgárság otthonaiban megjelent. A köztéri faállítás később lett általános.

Karácsony este
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. december 24.)

A karácsonyfadíszek az idők során sokat változtak, a dió, alma, mézeskalács egyszerűségétől eljutottunk a csillogó, sokféle formájú üvegdíszekig. A nagyszüleink gyermekkorában a hagyományos gömbök mellett megjelent a harang, házikó, gomba, hóember és madárka is.

Fenyőfa és csomagok
(Forrás: Érdekes Újság, 1914. december 20.)

Száz éve is voltak reklámok...

"Ragyogó arcok, boldog emberek..." - A korabeli hirdetés "szép és célszerű" ajándékot kínál 
(Forrás: Tolnai Világlapja, 1927. december 21.)

Betlehem a karácsonyfa alatt 1942-ben
(Fotó: Fortepan)

Nagyot ugrunk az időben egészen az 1980-as évekbe, sokunk gyerekkorába. Email és SMS helyett igazi karácsonyi képeslapot küldtünk a rokonoknak, ismerősöknek, melyek felirata "Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet!" volt. Egyetlen bakelit lemezről (Csendes éj) hallgattuk a karácsonyi dalokat a Mennyből az angyaltól a Kiskarácsony, nagykarácsonyig.

Kevesebb játék, de nagyobb öröm, habcsók és viaszgyertya a fán, Rubik kocka, moncsicsi, Rodolfo készlet, walkman a fa alatt...

Télen esett a hó, sokat szánkóztunk, a hóembert sem csak mesekönyvből ismertük. 


Szánkózó-domb az Óbudai-szigeten
Fotó: Fortepan

Nagy sor áll a Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat Tanács körút (ma Károly körút) 22–24. szám alatti bemutatóterme előtt
(Fotó: Fortepan)

A 80-as évek plázája, a Sugár áruház az Örs vezér téren 
(Fotó: Fortepan)

A Váci utcában akkor is hömpölygött a tömeg
(Fotó: Fortepan)

Hangulatos kivilágítás a Vörösmarty téren, háttérben a hatalmas karácsonyfa 1985-ben
 (Fotó: Fortepan)

Halász Kinga
- Budapestimami -

Neked ajánljuk!

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

A mélymedencei izomzat. Akinek már van gyermeke, pontosan tudja, milyen változásokat hoz létre a várandósság és a szülés ebben az izomcsoportban. Alaposan kinyújtja, meggyöngíti, néha pedig még egyéb sérülések is keletkeznek rajta. Ennek következtében megjelenhet az inkontinencia, kitágul a hüvely, megsüllyedhet a méh. Fájhat a derekunk is. A jó hír az, hogy tornával szinte teljesen helyrehozható.
Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

2026-ban minden a mesterséges intelligenciáról szól... Körülöttünk van, alakítja a munkánkat, a mindennapjainkat, csak éppen senki nem magyarázta el nekünk magyarul, érthetően, hogy mit kezdjünk vele. Eddig.
Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

“Hogy vonzottam be? Kötődési zavarom van? Kapcsolatfüggő vagyok?” Kérdezi sok nő tanácsadói praxisomban a bántalmazó kapcsolatáról. Bár ezek a nők a saját lelkükben keresik a hibát, nem ott van a baj.
Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

A tavasz első hírnökei, a hóvirág, a krókusz, a tőzike, a nárcisz után előbújtak lila színben pompázó és illatos ibolyák is. Az ibolya azon túl, hogy ehető növény, jótékony hatással van az emberi szervezetre. 
Ugrás az oldal tetejére