A virágos növények legtöbbje nem terem, ha elmarad a beporzás. A megművelt területeken főleg a házi méhekre marad ez a feladat. De mi történne akkor, ha eltűnnének?
Már 5 éve, hogy 2018 januárjában magánkezdeményezéssel indult útjára a Beporzók Napja. Meghirdetésének első pillanatától támogatóként álltak mögé a civil szervezetek, tudományos élet, a közoktatás és a méhész szakma képviselői. A felhívás nyomán oktatási és közintézmények, óvodák, helyi kis csoportosulások fogtak össze a Kárpát-medence számos településén és szerveztek kisebb-nagyobb eseményeket.
Mindennapi ételünk előállításához a szörpöktől a bablevesig beporzó állatokra van szükségünk. A Beporzók napja ezen állatok szorgos munkájának ünneplésére és segítésére szólítja fel a társadalmat.
Mit tehet egy kis közösség, egy család vagy egy osztály?
- Például a saját kertjét rovarbaráttá alakíthatja rovarhotel ("darázsgarázs"), méhecskebölcső építésével.
- A szépen nyírt pázsit növény nélkül unalmas kert benyomását kelti, és a rovaroknak sem jó.
- Minél több színes virágot ültessetek: cserépbe, kiskertbe, járda mellett a parlagon heverő füves területre.
- Ne egyszerre ültessük a növényeket, hanem folyamatosan, többször a nyár folyamán.
- Egy virágokkal teli zsebkendőnyi terület nagyon sokat segíthet a repülő rovaroknak: megpihenhetnek rajta, feltöltik magukat nektárral.
- Ültethettek a helyi környezethez alkalmazkodó gyümölcsfát, gyümölcsbokrot, amit minélkevesebb permetezéssel neveljetek.
- Virágzó gyümölcsfát, növényt rovarölő szerrel soha ne permetezzünk! Ha mégis erre kényszerülünk, akkor várjuk meg legalább a napnyugtát.
- A nagy szárazság nem kíméli a repülő rovarokat sem, és nem mindenkinek van kerti tava.Egy lapos tálba, árnyékba tegyél ki vizet nekik, amit naponta frissítesz, feltöltesz.
Rovartanya és méhecskebölcső
Akinek kertje van, az maga is megépítheti.
Rovartanya, darázsgarázs
A kert egy nyugodt, hátsó zugába hordjunk össze mindenféle természetes anyagú „maradékot”: fahasábokat, fadarabokat, fakérget, agyagcserepeket, tobozokat, csigaházat.
Ezek között kialakuló résekbe dugdossunk be „csöveket”: nádat, bambuszt, üreges ágakat. Akár magunk is készíthetünk egy fadarabba 5-10-15 cm mély furatokat. Fedjük le nagyobb fadarabokkal, lapokkal; a kíváncsi és merész szarkák ellen akár csirkehálóval is körbevehetjük.
Méhecskebölcső
Csöves szerkezetű anyagokból, pl nád, bodzaág összekötegelt és védett helyre felkötözött bölcsőde a méheknek. A nádat minél szorosabban kötözd össze, bele lehet tenni egy félbevágott műanyag flakonba vagy egy cserépbe is, majd eső- és szélvédett helyre rögzíteni. Nagyon szorosra kell tömni, hogy a nádszálak ne tudjanak kihullani.
Ha kicsiny kerted van, vagy egy nagy teraszod, akkor érdemesebb venned egy kész darázsgarázst. Több kertészeti áruházlánc, de még bútoráruház is kínál kész kicsiny házikókat.
Programok a Kárpát-medencében
Az első Beporzók Napjának megünneplésére számos magyarországi és határontúli felsőoktatási intézmény, kollégium, iskola, óvoda jelentette be, hogy saját intézményén belül szervezett a mozgalomhoz kapcsolódó programot. Az események és csatlakozók száma folyamatosan nő, keresd a logót és nézd a Beporzók napja Facebook oldalát.
Évek óta a magyar múzeumok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Három évvel ezelőtti fontos és gyönyörű gondolataikat fogalmazták meg ebben a levelükben.
Kinek köszönhetjük a nemes kezdeményezést?
A projekt kezdeményezői magánemberek: Györfy Borbála – az ELTE TTK Tudománykommunikáció mesterszakos hallgatója, ökológus és Dr. Vásárhelyi Tamás biológus, környezeti nevelő, tudományos ismeretterjesztő, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense.
Bárki csatlakozhat, aki szívén viseli a bolygó vagy a méhek sorsát, vagy csak szimplán szereti a mézet és a virágokat.
ADL - Debrecenimami
Forrás: Beporzok.hu Facebook oldala; greenfo.hu; 365.reblog.hu;
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges