Jelenlegi hely

Nőtt a kötelező oltások száma szeptembertől

Eggyel nőtt a kötelezőoltások száma, szeptembertől a bárányhimlő elleni oltás is bekerült a körbe. Így az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma a jelenlegi tizenegyről tizenkettőre bővült. A bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, rendkívül ragályos, hosszú lappangási idővel.

Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos elmondta, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyerekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut. A teljes védettséghez két oltásra lesz szükség – írja az MTI.

Akár életre szóló védettség

A védőoltás javasolt mindenkinek, aki nem vészelte át a betegséget korábban. Kisgyermek esetében fontos, hogy még a közösségbe járás előtt megkapja az első védőoltást. A második oltás beadása után vélhetően egy életre szóló védettség szerezhető a vírussal szemben.

A második oltás optimális ideje 4-6 éves korban van. Felnőttek esetében a két oltás között 4-6 hétnek javasolt eltelnie. Hazánkban is a kötelező oltási rend részévé válik az oltás! Ha beteg személlyel kerül kontaktusba az első 72 órában kapott oltással esélye van arra, hogy ne betegedjen meg.

Horváth Ildikó elmondta, hogy a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 ezer és 52 ezer. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat – emelte ki az államtitkár.

Ma a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás kötelező Magyarországon. 

Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz – mondta Müller Cecília.

Milyen betegség a bárányhímlő?

Cseppfertőzéssel terjed elsősorban, de a betegséget kísérő hólyagokban szintén jelen levő vírus is fertőzhet. A kórokozó a herpesz vírusok családjába tartozik. Rendkívül ragályos, ami azt jelenti, hogy a testvérek nagy valószínűséggel, rövid idő alatt átadják egymásnak a kórokozót, valamint a szülők isveszélybe kerülnek, amennyiben nem rendelkeznek védettséggel. Esetenként több hétre is felborulhat a családok életritmusa. Jellemző a közösségi halmozódás. A lappangási idő 10-21 nap, de fontos megemlíteni, hogy a bőrtünetek megjelenése előtt is fertőzőképes. Szövődményes esetekben kialakulhat: a bőr bakteriális felülfertőződése, /a vakarás miatt/, tüdőgyulladás, komoly központi idegrendszeri, valamint több szervi érintettség: /máj, szív, vese, ízület/ a szülés körül kialakuló anyai bárányhimlő esetén / ilyenkor a születendő baba még anyai ellenanyagok nélkül jön a világra / 30%-ban a baba elvesztését okozza.

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője szerint a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás és a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás. Mint elmondta, Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.

Miért jobb az időben kapott oltás, mint a betegség természetes átvészelése?

  • nem tudhatjuk, hogy kiknél alakul majd ki a betegség lefolyása során a komoly szövődmények valamelyike /minden 60.000. beteget elveszítjük a civilizált világban is/
  • elkerülhetjük a kórházat
  • nem fertőzünk meg másokat sem, hiszen nem leszünk betegek
  • mert versenyelőnnyel indulunk, ha találkozunk a kórokozóval
  • a védőoltások minimális terhet jelentenek a szervezet számára, cserébe egyfajta biztonságot, kiszámíthatóságot kaphatunk
  • miért lenne jobb egy vad vírussal történt fertőzés, mint egy legyengített változatával történő védettség tudatos kialakítása?
  • nagy eséllyel 50 pluszosan csökkentjük az övsömör kialakulásának esélyét

ADL – Debrecenimami

Forrás: MTI; budaioltokozpont.hu

Neked ajánljuk!

Egy apró szó, ami megváltoztatja az életünket - Hála világnapja

Egy apró szó, ami megváltoztatja az életünket - Hála világnapja

Szeptember 21-én a világ a hála világnapját ünnepli. Első hallásra talán furcsán hangzik, hogy egy külön napot szánunk ennek az érzésnek, pedig ha jobban belegondolunk, kevés dolog van, ami ennyire képes átalakítani a mindennapjainkat.
Jót tenni jó – családi ötletek a Jótékonyság Világnapjára

Jót tenni jó – családi ötletek a Jótékonyság Világnapjára

Szeptember 5-én a világ minden táján a jótékonyságot ünneplik. Ez nem egy „nagy szavakból álló” ünnep, hanem inkább emlékeztető: mindannyian képesek vagyunk jobbá tenni valakinek a napját, néha egészen apró dolgokkal.
Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Sok pár életében elérkezik az a pillanat, amikor úgy érzik: készen állnak arra, hogy bővüljön a család, és gyermek érkezzen az életükbe.
A háziasszonyok dicsérete

A háziasszonyok dicsérete

Valójában mit jelent háziasszonynak lenni? Ha be tudnánk lesni az emberek fejébe, hogy valóban az őszinte véleményüket kapjuk meg, akkor valami ilyesmit találnánk: sütni-főzni, mosni-vasalni, takarítani, rendben tartani. Hát vágyhat ennél többre egy modern, öntudatos nő 2025-ben?
Ugrás az oldal tetejére