Jelenlegi hely

A környezetszennyezés hatással lehet a gyermek nemére?

Ólom, higany, króm.. nem csak a kémiaóráinkon szereplő elemek. Nap mint nap kapcsolatba kerülünk velük, krómozott eszközök és aluminium edények állnak a konyhákban, ólom van a nem étkezési célokra szánt kerámiamázakban... soroljam?

A környezetszennyezésnek való kitettség hatással lehet a születendő gyermek nemére - hangsúlyozza a Tudatosvásárló oldalán magyarul megjelent cikk. Egy amerikai és svéd közös kutatás megállapította, hogy különböző módon hat a higany, a króm, az alumínium-, és máshogy az ólomszennyezés.  

Több mint száz lehetséges tényezőt fedett fel, amelyek összefüggésben állhatnak a születendő babák nemével a Chicago-i Egyetem és a Stockholmi Karolinska Intézet által végzett közös kutatás, amely a USA lakossága felének (150 millió) 8 éves, és Svédország teljes lakosságának (9 millió) több mint 30 évre vonatkozó adatait nézte át. Az eredményeket 2021 év végén a PLOS Computational Biology c. szakfolyóiratban publikálták.

A környezetszennyezésen kívül a babák nemét befolyásoló tényező még a szülők stressz-szintje, a szegénység, a bűnözés és a munkanélküliség mértéke a lakóhely környékén, sőt még a hőmérséklet is.

Nem véletlen a svédek érzékenysége a téma iránt: 2011-ben megjelent cikkekben a Finnországban üzemelő Outokumpu cég Tornio városában működő gyár króm- és nikkelkibocsátását okolták amiatt, hogy a határ túloldalán, Haaparantában (Svédország) sok gyerek születik fejlődési rendellenességgel. 

De hogyan tudja befolyásolni a környezetszennyezés a baba nemét?

Korábbról ismert már, hogy a hormonális tényezők befolyásolhatják a folyamatot bármely nem javára a terhesség alatt. A mostani kutatás rámutatott, hogy

a levegőben és a vízben terjedő szennyező anyagok is összefüggenek a születéskori nemi arányokkal.

Az eredmények szerint az például, hogy a család közel lakik-e nagyüzemi mezőgazdasági területhez szintén szerepet játszik, valószínűleg a vegyszereknek való erőteljesebb kitettség miatt.
Azt találták, hogy a higany, a króm és az alumínium-szennyezés összefügg azzal, hogy több fiú születik, míg az ólomszennyezés a lánygyermekek számát növelheti.

A születéskori nemi arányok (SRB) a fogantatáskor dőlnek el: ekkor az embrióknak pontosan fele lány, és pontosan fele fiú kellene, hogy legyen. Korábbról ismert ugyanakkor, hogy a hormonális tényezők befolyásolhatják a folyamatot bármely nem javára a terhesség alatt, a különböző körülményektől függően, s ezáltal a szimmetrikus arányok aszimmetrikussá válnak.

A mostani kutatás ezenfelül rámutatott, hogy a levegőben és a vízben terjedő szennyező anyagok is összefüggenek a születéskori nemi arányokkal. A levegőben jelen lévő szennyező anyagok közül ilyen hatást fejt ki a vas, az ólom, a higany, a karbon-monoxid, az alumínium és a PCB-k (poliklórozott bifenilek). A vízben jelen lévő szennyező anyagok közül megemlítik a krómot és az arzént.

Az ólom és a vegyületei is mérgezőek, idegrendszeri károsodást és agyi elváltozásokat okoz. A mérgezést fokozza, hogy nem ürül ki a szervezetből, kumulálódik. (Forrás)
Az arzén a legmérgezőbb félfém - de ezt minden krimiolvasó tudja. Az viszont nem, hogy az arzénmérgezést elszenvedett betegeknél tüdőödéma, májkárosodás de akár művesekezelés is szükséges lehet. (Forrás)
Az aluminium valószínűleg szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. (Forrás)

Eddig ez miért nem tűnt fel?

„Számtalan mítosz van a születéskori nemi arányok körül, de ha a dolgok mélyére ásunk, kiderül, hogy minden, amit valódi adatokon teszteltek, azt viszonylag alacsony számú adaton végezték, ráadásul van több olyan állítás is, amely nem megfigyelésen alapszik” – nyilatkozta a cikk megjelenése után Andrey Rzhetsky, a Chicago-i Egyetem vezető kutatója a brit Guardian lapnak.

Ez a kutatás az első olyan, amely számos vegyi szennyezőanyagot, és egyéb környezeti tényezőt vesz figyelembe, és nagy adatsort használ, két kontinensről – magyarázzák.

Azok a faktorok, amelyek a legjelentősebb hatással vannak a születendő baba nemére, mint a higanyszennyezés és az ipari létesítményekhez való közelség, akár 3 százalékkal is eltolhatják a születéskori nemi arányokat. Tehát például egy egymilliós népesség körében ez azt jelentené, 60 ezerrel több lány születik, mint fiú. Egy korábbi kutatás a mérgező anyagok hatását (PCB-k) vizsgálta a születéskori nemi arányokra, de nem vezetett eredményre, ez az új kutatás azonban azt találta, hogy a PCB-k jelentősen növelik a fiúk arányát.

Cikk forrása; kép: Pexels/Rodnae Prod.

ADL - Debrecenimami

Neked ajánljuk!

A népmese napja és apró történetek a meséről

A népmese napja és apró történetek a meséről

Idén 17 éve, hogy szeptember 30., Benedek Elek születésnapja a népmese napja. Hoztunk Nektek sok apró érdekességet a népmesékről.
3 tipp, hogy szinten tartsuk a szeretettankunk!

3 tipp, hogy szinten tartsuk a szeretettankunk!

Vajon mennyire figyelünk oda, hogy tele legyen a saját és társunk szeretettankja? Mennyire befolyásolják a külső események, hírek a saját szerelmi életünket? Mit tehetünk azért, hogy boldogan éljünk, szeretetben? Van még ilyen? – Ihász Anita párkapcsolati tréner írása.
Amikor gördeszkától zajos a tér - legújabb kamaszoknak szóló könyvéről beszélgettünk Egressy Zoltán íróval

Amikor gördeszkától zajos a tér - legújabb kamaszoknak szóló könyvéről beszélgettünk Egressy Zoltán íróval

Nem sok közöm volt valaha a gördeszkás sporthoz, persze hogy deszkás fiatalokról szóló könyvet sem olvastam. Ahogy felnőttként kamaszoknak szólót se. Így igazi üdítő könyves kaland volt Egressy Zoltán új, (nem csak) kamaszoknak szóló könyve, A virágot jelentő deszkák.
Hogyan meséljünk a kamaszoknak? Létezik közös pont a szuperhősök és a mitológia között?

Hogyan meséljünk a kamaszoknak? Létezik közös pont a szuperhősök és a mitológia között?

Kamaszoknak mesélni? Kell nekik egyáltalán a mese? És a felnőtteknek? Zalka Csenge Virággal beszélgettünk a mesélés titkairól. Csenge maga is egy tüneményes mesélő. Főállásban mesevilág uralkodónője, mellékállásban pedig A MESEVILÁG nagykövete.
Ugrás az oldal tetejére