Apák, mi lenne velünk nélkületek?
... Ki dobálná egyre magasabbra a gyermekünket, és természetesen kapná el biztos kezekkel?
... Ki tudná meggyőzni csemeténket, hogy teljesen rendben van, hogy feszegeti a korlátait, és biztosan sikerül neki a leglehetetlenebb helyről leugrania?
... Ki tanítaná meg még erősebben, és még magasabbra rúgni a labdát?
Ez természetesen csak néhány életből csent, vicces példa arra a szembetűnő különbségre, hogy amíg az anyák óvva szeretik a gyermeküket, az apák a kockázatok vállalására, a bátorság erősítésére nyújtanak biztos támogatást. A két szülői minta így egészíti ki egymást a lehető legjobban, hisz hogyan is lehetne mindezt egy személyben nyújtani?
Megfigyelések szerint, az apák nemcsak másképp játszanak a gyerekekkel és másképp fegyelmezik őket, hanem egészen eltérően beszélnek is velük. Az anyák sokszor leegyszerűsítik a mondanivalójukat és a gyermek éltkorához igazítják a használt szókincset, míg az apák nem „bonyolítják” a dolgokat. Mindemellett egy nagyon erős védelmező szerepet is nekik tulajdonítanak a gyerekek.
Az apáknak tehát hatalmas szerepe van a gyermek-önbizalom építésében, egy reális valóság-kép kialakításában. Apa valahogy szinte mindent másképp csinál – hallom sokszor a saját gyerekeimtől is a csukott ajtón keresztül: „Ezt anyu nem így szokta.” Mire a válasz: „De én apu vagyok.” És teljes egyetértésben mennek tovább a dolgok. A gyerekek pontosan meg tudják különböztetni, hogy kitől mire számíthatnak és kitől milyen jellegű megerősítést kapnak.
Az apa családon belül vállalt szerepe egy életre kihat a gyerekekre attól függően, hogy milyen mintát láttak tőle. Alapvetően meghatározza, hogy a kisfiúból milyen férfi válik majd, milyen családapa lesz, hogyan és mennyiben vállal részt a háztartásban, hogyan oszlanak meg a felelősségi körök. Azokban a családokban, ahol jelen van az apa, a fiúk sokkal kevésbé agresszívak, mivel megtanulják az erejüket, férfiasságukat pozitívan kifejezni. A kislányoknál pedig egyértelműen azt befolyásolja, hogy milyen viselkedés válik számára alapvetően elfogadottá a nőkkel szemben. Hogyan fejezi ki egy férfi a szeretetét, hogyan közeledik, mi az, ami megfelelő egy kapcsolatban, és mi bántó, mi durvaság. Egyszerűen megtanul otthonosan mozogni egy férfi mellett, megismerve az ő sajátosságait.
Mindezt a különbséget és hozzájárulást ünnepeljük az Apák napján. Álljunk mellettük, és ünnepeljük őket, hisz mi lenne velünk nélkülük...?! Boldog Apák napját!
Szabó-Máthé Hanga
életvezetési és anya coach, anyacoaching.hu
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg másokkal is!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges