Jelenlegi hely

Szállj velem és beszélj!

Az emberi élet fontos tartozéka a kommunikáció, melynek egyik alapvető formája a beszéd. Az embergyerek azzal a képességgel születik a világra, hogy különbséget képes tenni bizonyos hangok és az általuk kifejezett érzelmi állapotok között. Apró tudósként górcső alá veszi környezetét, megfigyel, tanulmányoz. Begyűjti és rendszerezi a hangok halmazát, és amikor már készen áll, próbálkozni kezd!

Kezdetben az újszülött sírással próbál kommunikálni környezetével, majd 2-3 hónapos kora körül elkezd gőgicsélni. Hamarosan egyre fejlettebbé válnak hangképző szervei és egyre több, egyre tisztább hangot tud produkálni és reprodukálni. Egyre ügyesebben párosít hangsorokat tárgyakhoz, személyekhez, eseményekhez, és egy éves korára próbálkozásai egyre inkább hasonlítanak az emberi beszédre.

Egy és másfél éves kora között megjelennek az első igazi szavai, s a kétszavas beszéd korszakában távirati stílusban kezd társalogni velünk csemeténk: „Mama itt!”, „Papa haza!”. Néhány hónappal az első kétszavas mondatok megjelenése után robbanásszerűen megugrik a beszéd fejlődése. Egyre hatékonyabban képes információt közölni, önmagát, érzéseit kifejezni.
 

De mi is teszi lehetővé, hogy egy újszülött képes legyen elsajátítani a beszéd képességét?

Minden csecsemő általános és gazdag nyelvi képességekkel rendelkezik. Chomsky elmélete szerint léteznek minden beszélt nyelvben előforduló mélyszerkezetek, úgynevezett nyelvi univerzálék. A gyereknél azáltal, hogy hallja környezete beszédét, beindul egy bizonyos nyelvelsajátítási mechanizmus. A hallottak és az úgynevezett univerzális grammatika alapján a kisgyermek hipotéziseket állít fel és teszteli azokat. - A tesztelés olykor kudarcba fullad: értelmetlen, össze nem illő szavak egymás utáni halmaza hagyja el pici szájukat. Ezek a próbálkozások nagyon kedvesek és szórakoztatók lehetnek. Ne ijedjünk meg azonban, ha  általában már „helyesen” beszélő gyermekünk egy nyelvtanilag vagy tartalmilag hibás mondatot rak össze. Ez általában nem jelent visszaesést, csupán a gyerek egy tesztelése nem sikerült tökéletesen…


 

Az elmélet szerint a gyerek eredetileg minden emberi hangot képes reprodukálni, de a beszéd birtokba vétele során csupán azok maradna meg, amelyeket környezetüktől hallanak. Nagyon fontos tényező tehát a gyermeki nyelvelsajátításban a gyermeket körülvevő szociális környezet. Fordítsunk hát elég figyelmet arra, hogy minél többet és minél kifejezőbben beszéljünk kicsinyeinkhez, hiszen ingerekkel tarkított környezettel megkönnyíthetjük beszédelsajátításuk folyamatát!
 

Tetszett a cikk?
.... És hogy hogyan boldogulhat gyermekünk olyan környezetben, ahol nem csak egy beszélt nyelvet hall? Mikor és hogyan indítsuk el gyermekünket az idegen nyelv elsajátításának útján? – Legyen ez
következő cikkünk témája!

 

Szerző: Posztós Réka
pszichológus, integratív gyermekterapeuta 
lehetszkiraly@gmail.com
www.posztosreka.hu
tel: 06-70/420-6327

Fotó: Szentesi Ágnes

 

 

Neked ajánljuk!

Pótold az ásványi anyagokat házi jeges italokkal!

Pótold az ásványi anyagokat házi jeges italokkal!

A nagy hőségben ösztönösen kívánjuk a sós és édes leveket, de a gyári innivalók hosszú távon nem a legegészségesebb megoldások. Inkább hoztunk néhány házi receptet.
Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

A bizonyítvány nem mindig úgy sikerül, ahogy gyermekünk megérdemelné. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei összegyűjtöttek néhány mondatot segítségképpen, mit és hogyan mondjunk szülőként, hogy ne romboljunk, hanem építsünk.
Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Ugrás az oldal tetejére