Jelenlegi hely

Szaharai világot idéző homokdűnék, avagy a csodás Fülöpházi-homokbuckák

Tőlünk tényleg csak egy karnyújtásnyira van (Izsák), de Budapesttől is max 1 óra! Hazánk egyik legérdekesebb természetföldrajzi formációja, a Homokhátság vagy fülöpházi buckavidék, Közép-Európa legnagyobb, 7 400 km² kiterjedésű homokvidékének középső régiójában található, mely a maga nemében páratlan természetföldrajzi tájegységnek számít nem csak hazai, hanem európai viszonylatban is.

Egy darabka sivatag

Egyedülálló látvány a mozgó futóhomok bucka Fülöpháza és Szabadszállás határában.

A Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Bugac környékén, mintha egy miniatűr sivatagba csöppennénk. Ez a terület a magyar futóhomok hazája. Dr. Randolf Rungaldier, egy osztrák egyetemi tanár, már 1929-ben javasolta, hogy Bugacot nemzeti parkká kellene nyilvánítani. Írásaiban lelkesen méltatta a puszta szépségeit.


Fotó: Daróczi Csaba

Fél évszázaddal később, 1979-ben az UNESCO Ember és Bioszféra Program keretében a Duna-Tisza közi homokbuckák bioszféra-rezervátummá váltak. A 1992 hektáron elterülő fülöpházi homokbuckás ma a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legszebb és legérintetlenebb része. Itt a pionír növények képesek megélni a szélsőséges körülmények között is.

De hogyan alakult ki ez a sivatagos élőhely? A válasz az Ős-Duna által hátrahagyott durva szemcsés homoktalajban rejlik, amely nyáron könnyen kiszárad és felmelegszik. Ilyen körülmények között zárt erdők nem tudnak fennmaradni, helyettük ligetes, gyepekkel tarkított növényzet, az úgynevezett erdős sztyepp alakult ki. Az itteni növény- és állatvilág is különleges, például az üregi nyulak és a kaparódarazsak.

Fotó: Daróczi Csaba

A homoki árvalányhaj májusban ezüstösre festi a homokbuckákat, a naprózsa pedig nyáron nyitja ki sárga szirmait. A kései szegfű, egy pannon bennszülött növény, ősz elején virágzik. Az árvalányhaj mezők dús virágzása az előző évi időjárástól függ.

A homokbuckák állandó mozgásban vannak a szél hatására. Pálszabó Ferenc, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre szerint az 1990-es évek óta 45-50 métert vándoroltak a homokdűnék.

A Fülöpházi-buckavidék északi része fokozottan védett, csak szakvezetéssel látogatható, viszont egyszer mindenkinek látnia kell. Éppen ezért, ha Bács-Kiskun vármegyében jártok, érdemes megnézni, hogy a Kiskunsági Nemzeti Parknak milyen szakvezetett túrái vannak. A közelben pedig két tanösvény is található, ahol szabadon lehet sétálni, és a gyerekek és felnőttek egyaránt megtapasztalhatják a futóhomokot.

Forrás, fotók: Daróczi Csaba

Makai Marianna-Kecskemétimami

 

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Ugrás az oldal tetejére