Jelenlegi hely

Mit tudnak a mesék az anyákról?

Miben rejlik a mesék szavahihetősége? Miért kell meghalnia a mesebeli jó anyáknak? Mi a mostohák szerepe a gyermek és anyafejlődésben? - Jakab Csilla coach és meseterapeuta írása.

    Bár napjainkban érezhetően a mesék reneszánszát éljük, soha ennyire népszerű nem volt a mese műfaja, mégis sokan sokfelől közelítjük meg. Vannak, akik kizárólag a gyerekek műfajának tekintik, s a kortárs műmesék közérthetőbb, oktató, fejlesztő stílusát részesítik előnyben.

    Mások „mesebeszéd”-ként az álmodozás, fantáziálás, merő képzelgés fikciójának tekintik a meséket, melyet nem kell, s nem is lehet komolyan venni.

    A népmesékre valójában egyik elképzelés sem igaz. Valójában e tévedések hátterében az évszázados-évezredes távolság áll, mely megváltoztatta az emberi látásmódot, gondolkodást, a hétköznapi kommunikációt, a kulturális értékeket, mindent, ami társadalmilag körül vesz bennünket. Így vált a népmesék nyelvezete és világképe vajmi kevésbé érthetővé a hétköznapi olvasó számára.

    Akkor miért ragaszkodunk mégis e kőkorszaki ásatásokhoz?

    Hiszen pont e tény, hogy életben vannak s egyre szélesebb körben terjednek a népmesék, igazolja, hogy valami mégis lehet e szövegek mélyén. Ez a valami pedig, az emberiség kollektív tapasztalatának tudástára.  Ha elképzeljük, hogy százezrek fejbólintása kellett ahhoz, hogy egy-egy mese igaznak találtassék (különben a mesemondó nem mesélhette volna tovább), joggal fordulhatunk alázattal és erőteljes kíváncsisággal a mesék bölcsessége felé.

    A mesék ugyanis abból a korból származnak, amikor még REND volt, az emberek teljességben tekintettek a világra, nem volt széttöredezve a kultúra, a hitrendszer, a viselkedési és gondolkodási módok, hanem minden egységben és egylényegűen ugyanazt a rendezettséget mutatta meg számukra népművészetben: költészetben, dalokban, viseletben; hit és szokásrendszerben.

    Nagy örömünkre a mesék pont ezt a tudást őrzik a rendről, a teljességről, s azt, hogy minden rendbe hozható.

    Ha a mesék ismerik a rendezettség állapotát, hogy lehet, hogy anyaként kevés jó példát találunk, sőt az igazán valamire való anyák a mesék elején nagyon gyorsan meghalnak. Mi lehet ennek az üzenete?

    Először is feltehetjük a kérdést: mitől jó egy anya? Mert ugyan nincs túlsúlyban, de a mesék erre is választ adnak:

    • A jó anya önzetlenül kíséri és segíti gyermekei kibontakozását, és méltó módon - hamuban sült pogácsával - engedi el őket a szülői házból, ha eljön az ideje. pl. Derék Jankó és a kemény kenyér
    • A jó anya, elfogadóan támaszt nyújt, de nem a saját elképzeléseit erőlteti, s tanácsokkal halmozza el, hanem elvezeti a gyermekét a saját megoldásáig. pl. Piros malac
    • A jó anya képes a fia választottját megkérni, közben járni a fiú érdekében.
    • A jó anya kétségkívül végtelen türelemmel táplál, pl. Fehérlófia, Veres tehén
    • S a jó anya feladata a nőiség titkaiba is beavatni a lányaikat, ahogy Tündér Erzsébet teszi A táltoskanca és a libapásztorlány meséjében.

    Ugyanakkor több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. Persze a legjobb anyának még a mesékben sem csak szerető, kedves és odaadó arca van - éppoly erőteljes a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másik arca is. Mégis ettől szenvedünk anyaként a legjobban, szeretnénk minden helyzetben jól reagálni, konstruktívan, bölcsen és főleg higgadtan kezelni a gyerkőceink hajmeresztő dolgait. Mivel emberek vagyunk, s nem gépek ez lehetetlen!

    Sajnos azt tapasztalom, hogy manapság hajlamosak az anyák túlzott elvárásokkal ostorozni magukat, kibillentve magukat a túlgondoskodó, túlféltő anyaság irányába, attól való félelmükben, ha nem felelnek meg a kor és a saját túlidealizált anyaképüknek, ártanak a gyermekeiknek.

    A mindig vigyázó, óvó, simogató anya a tejfogak korának anyja. A felnövekvés során eljön az a pont, amikor a „gyermek”, vagy inkább tinédzser beavatása a felnőtté válásba elkezdődik.

    A mesei bölcsesség világosan üzeni, hogy a túl jó anyának egy ponton meg kell halnia. Ijesztően hangzik ugye, de valójában ez azt jelenti, hogy csupán a tökéletességre vágyó, túlszerető, mindent megbocsátó anyarészünknek kell háttérbe szorulnia a gyermek számára. Pont azért, hogy ne egy rózsaszín álombuborékban nőjjön fel, s idővel rázáruljon a mamahotel ajtaja.

    A mesék őrzik e tudást. A tudást, hogy ennek így kell lennie. A hősnek vállalnia kell az egyedüllét feladatát, tűrni kell az élet viszontagságait (mostohák, és féltestvérek gyötrését) ahhoz, hogy képessé váljon megvédeni magát, útnak indulni, megedződni a sokkal nagyobb veszélyekkel szemben. Ehhez ki kell fejlesztenie a veszélyre, intrikára, agyafúrtságra figyelő tudatosságot.

    A túl jó anyát hagyni kell meghalni - megőrizve magunkban gondoskodása melegét -, hogy az új, tisztábban látó belső anya (intuíció) megszülethessen, mely azt látja, ami valójában van, s azt, mit kell tenni a világban való boldoguláshoz, immár érett felnőttként.

    A mese világosan tudtunkra adja, hogy a jó anya tovább él egy bábu, gombolyag, virág képében, s nem hagyja teljesen magára a gyermekét.

    Ehhez képest a mostoháktól mintha hemzsegnének a mesei történetek, s ennek az az oka, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak.

    A valóságban általában nem a „jó" anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék pedig nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell - mert rendbe lehet - hozni. S a mesék egészen pontosan megmutatják azt is, miképpen lehetséges mindez.

    Valójában mindannyiunkban laknak ilyen-olyan mostohák, mert az anyaság csak így lehet egy gyönyörű fejlődési folyamat minden nő számára.

    Jakab Csilla - Pantarhei-coaching

    www.pantarhei-coaching.hu

    - Pécsimami - 

    Neked ajánljuk!

    5 apró szokás, amitől kiegyensúlyozottabb lesz a családi élet

    5 apró szokás, amitől kiegyensúlyozottabb lesz a családi élet

    Van, amikor minden egyszerre történik: a gyerekek beszélnek, a táska nincs bepakolva, a vacsora odakozmál, és persze épp akkor csöng a telefon. Ilyenkor a „kiegyensúlyozott családi élet” kifejezés leginkább egy távoli álomnak tűnik. Pedig nem a nagy, drámai változások segítenek, hanem azok az apró szokások, amik csendben, lassan átrendezik a napjainkat.
    5 dolog, amit a természet jobban tanít, mint bármelyik iskola

    5 dolog, amit a természet jobban tanít, mint bármelyik iskola

    Gyerekkorunkban magától értetődő volt, hogy kint játszunk. Faleveleket gyűjtöttünk, kavicsokat raktunk sorba, vagy csak lestük, ahogy a hangyák jönnek-mennek a járdán. Ma sok gyerek idejének nagy része zárt térben telik: iskola, otthon, képernyő.
    A női termékenység titkai

    A női termékenység titkai

    A fogantatás és a születés misztérium. Ma már mintha ezt elfelejtettük volna. Mintha a nők már nem bíznának a testükben és abban, hogy képesek egy gyermeket a világra hozni. Egyre inkább támaszkodnak a külső hatásokra, orvosi segítségre. A külső hatások miatt is, hiszen a társadalom nyomása és a stresszes környezet egyáltalán nem segít a nyugodt gyermekvállalásban. Sok nő egyre később, gyakran csak a negyvenes éveiben jut el oda, hogy megtalálja a megfelelő párt, akivel családot alapítana, és biztos egzisztenciát is tud maga mögött. A testünk ilyenkor még alkalmas a babavállalásra, de nem mindegy hogy addig hogyan éltünk. Mit történt testünkkel, lelkünkkel.
    Egészséges őszi sütik bűntudat nélkül

    Egészséges őszi sütik bűntudat nélkül

    Az ősz a sült alma, az illatos fűszerek és a sütőtök szezonja nálam, főleg, ha már kint beköszönt a csípős idő. Ilyenkor egy házi sütemény nem csak a testet, de a lelket is felmelegíti. Mit süssünk, ha az őszi ízek élvezete mellett az egészség is fontos szempont számunkra?
    Ugrás az oldal tetejére