Kép forrása: Freepik
A mondókák fejlesztő hatásai
A ritmus (mondóka) testünkre gyakorolt hatásai:
A zene, a mozgás, a ritmus iránti vonzalom visszavezethető a méhen belüli élményekre, hiszen amellé, hogy a gyermek hallja az édesanya szívverését egy folyamatos mozgás, ringatózás is társul. Mindezt figyelembe véve érthető, miért nyugtatja meg az újszülötteket az énekkel, dúdolással egybekötött ringatózás.
A mondókák alatti egyensúlyi (vesztibuláris) ingerléssel (hintáztatás, höcögtetés, lovagoltatás, ringatás, tapsolás) a gyermek mozgáskoordinációját és egyensúly észlelését javítjuk és fejlesztjük.
A ritmus hallása, érzése, átélése közvetlen hatással van a légzésre, vérnyomásra, az izmok állapotára, a közérzetre, az érzelmek, a képzelet és az emlékezet pedig aktivizálódnak.
„ A ritmus és a dallam ereje az agy fejlődését is képes befolyásolni. A ritmus megértését a bal agyféltek analizáló működése segíti elő, majd ugyanitt történik a rögzítés is. A kreativitásért felelős jobb agyféltek a dallam felismerését rögzíti, beindítja a zene által előcsalt emlékeket – és a képzelőerő működésbe lép. A ritmikusság és zene így a két agyféltekét egyszerre készteti aktivitásra, melynek következménye a beszéd és a harmonikus mozgás fejlődése, a szókincs bővülése.” (Németh Noémi 2017.)
Mondókázás közben a mozgás- ritmus- és beszéd összerendezése az agyi területek összekapcsolását (integrációját) eredményezi, mely a későbbi tanulási folyamatok alapozását szolgálja.
Szülő-gyermek kapcsolat mélyítése, a szocializációs képességek erősítése:
A népi mondókák jellemzője, hogy folyamatos test – és/vagy szemkontaktust tart fenn a felnőtt és a gyermek között, ami erősíti a köztük lévő érzelmi kapcsolatot, és meghitté varázsolja ezt a közös élményt. A szülő – gyermek kapcsolat kiegyensúlyozottsága kihatással lesz a későbbiekben a gyermek szocializációjára, társas kapcsolataira. Mindezeket figyelembe véve jól látható, hogy a - családok életében sajnos oly sokszor napirendbe beiktatott - tévén keresztül érkező ritmus, zene nem helyettesítheti az ölbeli játékokat, nem pótolhatja a mondókázás ebbéli fejlesztő hatásait. A mondókázás fontos eleme a két fél közötti érzelmi kötődés és bizalmi kapcsolat erősítése.
A mondóka, mint a beszédindítás eszköze:
A mondókákban gyakran használt hangutánzó és hangulatfestő szavak a gyermekek számára érdekesek, figyelemfelkeltőek, a szöveghez kapcsolódó kiszámítható mozgás pedig segíti a szavak bevésését és előhívását. Az egymással szembeni elhelyezkedés közben a gyermek megfigyeli a száj mozgását, az artikulációt, s a kézmozdulatokhoz hasonlóan egy idő után leutánozza azokat. A manapság gyakran alkalmazott internetes gyermekdalok és mesék a szájmozgás utánzására, az arcon megjelenő érzelmek kifejezésének megértésére és megtanulására nem biztosítanak lehetőséget a gyermeknek.
Kép forrása: Freepik
Ismeretbővítés mondókákkal:
A mondókákon keresztül a gyermek ismerkedik a környező világgal, az állatokkal, növényekkel, természettel és az évszakokkal. Az anyanyelv megismerésének és a szókincs bővítésének kiváló eszközei az ölbeli játékok.
A kognitív funkciók fejlesztése:
A mondókák ismételgetése, tanítása fejleszti a gyermek figyelmét, emlékezetét, képzeletét. A mondókák általában rövidek, ritmusosak, így a prózai szövegeknél könnyebben megtanulhatóak. A kisgyermekkorban megtanult számtalan mondóka, versike, dalocska a memória fejlesztésével megalapozza a későbbiekben iskolában szükséges tananyag megtanulását.
Szeretném külön kiemelni a képzelet fejlesztésének fontosságát. A technika gyors ütemű fejlődése, a gyermekjátékok és képes mesekönyvek számának rohamos növekedése a képzelet és fantázia fejlődését nagy mértékben visszavetette. A generációkkal ezelőtt gyakran alkalmazott mondókázás, ölbeli játékok és - a mai napra szintén eltűnni látszó – élőszavas mesemondás, az egyszerűbb és nem „mindent tudó” gyermekjátékok a képzelet és fantázia megfelelő fejlődését biztosították. A televízió, a számítógép és az okostelefonok nevelésben való részvételével a gyermekek elé kész képeket tárunk, megakadályozva ezzel azt, hogy a képzelete és fantáziája segítségével önálló gondolati képeket alkosson. A képzelet megfelelő fejlettsége a gondolkodási műveletek mindegyikére kihatással van, s különösen érzékelhető a problémamegoldó gondolkodás minőségében.
A mondókázás, az ölbeli játékok szórakoztatnak, nevelnek, tanítanak, mégpedig a test, és az értelem fejlődésével párhuzamosan, vagyis az életkori sajátosságokhoz igazodva. Pozitív hatásuk minden fejlődési területet érint, ezért nagyon fontos, hogy népi kultúránknak ezt a részét ne engedjük eltűnni a nevelésből és a játékból sem.
Kemény Hargita gyógypedagógus
- PanDani Világa, könyv és játék - Pécs
Felhasznált irodalom:
A mondókák jellegzetességei
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/520/19_a_mondokak_jellegzetessegei.pdf
Horváth-Szinnyai Borbála A mondókázás fejlesztő hatása
http://www.kepessegfejlesztes.hu/a-mondokazas-fejleszto-hatasa/
Németh Noémi, 2017. Ilyen bámulatos módon fejlesztik a gyerekeket a mondókák, ritmusok és a zene
https://www.csaladinet.hu/m/hirek/gyerekneveles/gyerekek_fejlodese/21449...
Tamásiné Dsupin Borbála, 2010, A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében, Jyväskylä
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
