Jelenlegi hely

„Átalakítás miatt zárva „ - A modern kamasz nevelése, avagy mit kell tudni a szülő-kamasz konfliktusról és annak kezeléséről?

Statisztikák szerint kb. 1,2 millió kamasz él ma Magyarországon, életkoruk 12-20 év között van. Ez azt jelenti, hogy kb. két millió szülőt érint az ő életük és problémájuk.

A kamaszkor a gyermeknevelés egyik legnehezebb kihívása, nem csoda, hogy ettől az időszaktól félnek a szülők a legjobban. Rengeteg a bizonytalanság, a kétely. - Dezsőfi Beatrix írása.

Minden tinédzserkorú gyerek homlokára egy cetlit kellene ragasztani azzal, hogy átalakítás miatt zárva. Mert a kamaszok ilyenek, de a jó hír, hogy az átalakítás csak átmeneti állapot, ha jól kezeljük, jobb lesz a helyzet, mint előtte. Mi ebben a kihívás? Az, hogy félelmet nem ismerve kellene kamaszokat nevelni.

Nézzük először a kamaszkor lélektani sajátosságait: elszakadás, leválás, úton levés, az új keresése, majd a rátalálás öröme, a kamaszkor mindent átható dinamikus mozgása jellemzi. Erre még rátett egy lapáttal a digitális oktatás, a karantén, a modern kütyük használata, és úgy általában az internet. Hogyan? Izolálódtak, elmagányosodtak, többet ülnek a gép előtt és nem feltétlenül az online órán való aktív részvétel miatt.

Általában a következő szakaszok zajlanak le ebben az életszakaszban:

  • tizenkét éves kor körül testi-lelki változások, ami már maga megterheli a gyereket
  • a szüleivel szemben újfajta érzések alakulnak ki
  • tizennégy éves kor táján konokabbá és passzívabbá váló kamasz magában titkon megsiratja az elveszett biztonságot, a szülei melletti védettséget (alkohol, a dohányzás – esetleg a drog – és a feltétlen zenerajongás, kütyüzés és bulizás a menekülés módjai)

A testi változások szemmel láthatóak, viszont el sem tudjuk képzelni, hogy adott esetben ez mennyire megterheli a szervezetüket. Ilyenkor szoktak rengeteget aludni, például iskola után is, állandóan álmosak, fáradtak.

Higgyétek el, nem tehetnek róla!

A serdülő eltávolodása szüleitől épp azt jelzi gyakran, hogy erősen küzdenie kell irántuk érzett szeretetükkel, ami leválását nehezíti, patológiás esetben gátolja. Elkezdi kritizálni őket, megkérdőjelezi a szülők életét, döntéseit, normáját. Ekkor válik a szülő istenből gyarló emberré.

Az olykor rémisztőnek tűnő indulatok, érzelmi-hangulati hullámzások, viselkedés- és szokásváltozások, olykor önmaguk nagyzoló túlértékelése, majd önbizalomhiánya, környezetének, szüleinek deidealizálása, becsmérlése, új eszmékért, személyekért való felfokozott lelkesedése, aszketizmusa még ha sokszor oly ijesztőek is, a normál fejlődés egészséges velejárói, és sokszor épp ezek hiánya jelezhet problémát.

Ez az a kórkép, amivel a szülőknek meg kell valahogy küzdeni, illetve túlélni.

De mi van velünk, szülőkkel? Bennünk, körülöttünk mi zajlik?

Egyrészt mondhatnánk, hogy pont akkor jön ez az egész „kamaszodás”, amikor a szülő is több nehézséggel küzd. Ez a kb. 40-50-es korosztály, akik épp életközép válsággal küzdenek, ők az úgynevezett szendvics-generáció, akik eltartják a gyerekeiket, és közben saját idősödő szüleikről is kell gondoskodniuk, esetleg ápolniuk, ami jelentős teher a kétoldali kötelességek közé szorult generáció számára. Ezek mellett a Covid a szülőket is megviselte, hisz több szinten is érintettek lehetnek. Ez maga is elegendő probléma, erre jön még rá a kamaszokkal való küzdelem.

Hogyan kezeljük ezt a helyzetet, milyen megküzdési stratégiát tud javasolni egy mediátor?

  • Ha a túlélési tanácsokkal kezdem, akkor azt mondom, hogy ez egy átmeneti időszak, ez a periódus döntő fontosságú gyermekeink személyiségfejlődése szempontjából.
  • Új szerepkör vár a lányos anyukákra (komoly elbeszélgetésekre van szükség, a szexualitásról, a nőiességről, a tartásról). Ugyanez a helyzet az apákkal és fiaikkal is.
  • Fogalmazzuk meg saját erkölcsi értékrendünket.
  • Jelöljük ki azt  határt, amit a kiskamasz hangerőben és durva hangnemben nem léphet át.
  •  Ugyanezt tegyük egyéb élethelyzetekben is. Ha nincsenek határok, normák, a kamasz elveszettnek érzi magát, persze ennek épp az ellenkezőjét állítja, mutatja.

Nézzünk utána azoknak a témáknak, amikről beszélgetni akarunk vele. A legfontosabb, hogy beszélgessünk, és ha nem áll szóba velünk, próbálkozzunk újra és újra. Keressük azokat az alkalmakat, amikor fel lehet hozni a nehezebb témákat. Az egyik legfontosabb a megfelelő kommunikáció. Fontos a bevezető témák megtalálása, amivel eljutunk a komolyabbak felé. Például, ne azzal kezdjük a vacsorát, hogy a rossz jegyeiről beszélünk.

Kitől kérjünk segítséget, ha nem megy?

Ha nem megy, akkor javaslom mediátor segítségét kérni. Miért is hatékony ez az alternatív konfliktuskezelési forma?

A szó – mediare – eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni.  A mediáció – a közvetítés – egy olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező folyamat, melynek célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján, a vitában nem érintett, pártatlan személy, a közvetítő – mediátor – bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Fontos megjegyezni, hogy csakis önkéntes alapon működik, de tapasztalatom szerint szívesebben jönnek el a kamaszok egy mediátorhoz, coachhoz, mint pszichológushoz. Persze vannak olyan esetek, amikor pszichológus segítsége kell - pl. bármiféle függőség esetén, viszont ha csak konfliktusról van szó, akkor a mediáció nagyon hatékony. Miért? Mert a mediáció alapfeltétele az egyenrangú partneri viszony, itt szülő- gyerek egyenrangú félként találkozik, nem alá-fölé rendelési viszonyban van, mint otthon.

A vitás kérdések megvitatásában, abban, hogy ne legyen veszekedés, indulatos viselkedés a mediátor segít azzal, hogy középen áll, egyik fél pártját sem fogja. Nincs személyeskedés, a konfliktusra koncentrál és egy olyan megoldást próbál a résztvevőkkel kialakítani, amit mindkét fél win-win helyzetként értékel. A leggyakoribb konfliktusok, amelyeket mediációval sikeresen lehet rendezni, például a házimunkában való részvétel, a bulizás, buliba menés, alkoholfogyasztás, internethasználat, zsebpénz kérdése. Ezekben a folyamatokban nem a kamasz megnevelése vagy megváltoztatása a cél, hanem egy olyan kompromisszum kidolgozása, amit mindkét fél el tud fogadni.

Ehhez kell a szakember tudása, melyben lehetővé teszi a feleknek, hogy nyugodt körülmények között megfogalmazzák a szükségleteiket, az érzéseiket a konfliktussal és egymással kapcsolatosan, erőforrásokat, megküzdési stratégiákat gyűjteni. A megállapodást mindig írásos szerződés formájában erősítjük meg, amit mindkét fél aláír. Ezzel vállalnak felelősséget a döntésükért és vállalásaikért.

A szülő lélektani jellemzője, hogy büszke érzéseket él át gyermekével kapcsolatosan, óráról órára változva, ám ugyanakkor függ, és ki van szolgáltatva kamasz gyermeke viharosan változó lelki világának, s sokszor csak sötétben tapogatózik, mikor keresi a gyermeke felé vezető utat. Ebben segít a mediátor és egy szülő-kamasz mediáció, konfliktuskezelés.

 

Dezsőfi Beatrix
mediátor, life coach, tanulás coach, angoltanár

Célom segíteni azokon, legyen felnőtt, gyerek, (házas)pár vagy a család bármely tagja, akik elakadtak, bajban vannak, kiutat keresnek valamilyen konfliktusból vagy problémából. A coaching és a mediáció ebben segíthet.
Facebook: English and Coaching  és  Dezsőfi Beatrix life coach, párkapcsolati és családi mediátor

 

 

 

Neked ajánljuk!

Hogyan legyünk penge arcok a karácsonyi ajándékozáskor a kamasz gyerekeinknél?

Hogyan legyünk penge arcok a karácsonyi ajándékozáskor a kamasz gyerekeinknél?

Kis vagy nagykamasz? Egyben tuti megegyeznek. Minden ciki, és a válaszuk nem tudom, ha a karácsonyi kívánságaikról faggatjuk őket.
Már látogatható a Vörsi Betlehem

Egy kicsi falu különleges látnivalója – Idén is látogatható a Vörsi Betlehem

Tudtad, hogy egy Balaton melletti kis faluban látható Közép-Európa legnagyobb betleheme? Idén 75. alkalommal építette fel Vörsön a falu apraja-nagyja Jézus születésének pillanatát megörökítő bibliai jelenetet, aminek csodájára járnak a világ minden részéről.
5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Ugrás az oldal tetejére