A mai gyerekek egyre kevesebbet és egyre csúnyábban írnak
Pedig a kézírás csodálatos dolog, az egyik legmagasabb szintű humánspecifikus tevékenység. Olyan komplex idegrendszeri működés, annyi agyi területet mozgat meg, hogy nem lenne szabad se elveszíteni, se alábecsülni.
A mai felgyorsult világban érthető, hogy gyorsabb legépelni egy 10 oldalas esszét, mint megírni kézzel, de olyan ez, mint a klasszikus és az elektromos gitár. Mindkettő másért hasznos, és a kettő nem zárja ki egymást – vallja a debreceni Népegészségügyi Kar egy végzős gyógytornász hallgatója.
Horváth Ivett Szalóme 2016-ban egy másodikos kislánynak segítve a tanulásban, látta először, hogy milyen görcsösen, feszülten formálja a betűket kis tanítványa és az eredmény megdöbbentően csúnya. Ebből kiindulva kezdte vizsgálni a gyerekek íráskészségét, majd alsó tagozatos pedagógusokkal konzultálva közösen fogalmazták meg, hogy a jelenség általános a mai gyerekek körében.
Miután az egyetemen tanultam mozgástant, megismertem a kéz felépítését és rendkívül bonyolult működési rendszerét, elhatároztam, hogy gyógytornász szemlélettel keresek megoldást a problémára. Az első évben egy elsős osztállyal dolgoztam, felmértem a finommotorikai készségeiket, a fejlesztési lehetőségeket. Ebben a vizsgálatban tapasztalatgyűjtés céljából még személyesen jártam minden héten a gyerekekhez, dolgoztunk a kézügyesség fejlesztésén, több klasszikus fizioterápiás módszert alkalmaztunk. Kerestük azt a technikát, ami a legmegfelelőbb és leghatásosabb – meséli a kezdetekről a fiatal kutató.
A kutatást a második évben kiterjesztették két másik debreceni általános iskolára, egy-egy osztályban változatlanul a gyógytornász-hallgató vezetésével zajlottak a tornaalkalmak. Ezután bizonyosodtak meg arról, hogy olyan módszer kidolgozására van szükség, amelyet a tanítók tanóra keretein belül, önállóan is eredményesen tudnak alkalmazni.
Mint mondja, érdemes lenne már óvodáskorúaknál is vizsgálni a torna finommotorikus mozgásra gyakorolt hatását, ugyanakkor az idősebb korosztályokat, a középiskolásokat is bevonná a felmérésbe, hogy kiderüljön, mely életkorig fejleszthető az íráskészség.
A tanítók visszajelzései minden iskolából pozitívak voltak, ami azért is biztató, mert hátrányos helyzetű gyerek is voltak a vizsgálatba bevont osztályokban. A pedagógusok arról számoltak be, hogy a módszer kimutathatóan fejleszti a kézügyességet, szebb és tudatosabb lett a gyerekek írásképe.
A kutatás különlegessége, hogy egyfajta tudományterületeken átívelő metodikáról van szó, hiszen fizioterápiára épül, de a pedagógia alapjait is érinti. A kidolgozott módszer teljesen egyedülálló, újdonság az iskolákban, gyógytornaként eddig legfeljebb gerinctornát oktattak testnevelés óra keretében. A kutatás résztvevői bíznak benne, hogy az eredmények széles körű publikálását követően akár a tantervbe is beépülhet a módszer. A programot megismerő tanárok mindenesetre várják a folytatást.
Horváth Ivett Szalóme kutatásával bekerült az ország első tudománykommunikációs mentorprogramja, a SCIndikátor 2019-es döntőjébe, ahol többek között sugár- és tengerbiológus, valamint Mars-kutató versenytársakkal száll szembe. A kezdeményezés alap-, mesterszakos és doktorandusz hallgatókat támogat, akik természettudományos, informatikai, mérnöki vagy matematikai területen kutatnak és szeretnének magabiztos előadókká válni.
A debreceni egyetemista a program weboldalán egy rövid videóban ad ízelítőt egyedülálló kéztorna-módszeréből. Szavazni is a honlapon lehet március 6-ig, akkor derül ki, hogy a 14 döntős közül ki nyeri el az idei SCIndikátor Közösség Díjat.
ADL - Debrecenimami
Forrás: Unideb Sajtóiroda - TH
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges