Többféle ember létezik. Van, aki tisztában van azzal, hogy mi az a coaching, van, aki hallott már róla, de nem biztos, hogy pontosan el tudná magyarázni a fogalmát, és van, akinek halvány lila gőze sincs arról, hogy mit takar ez az angol nyelvű kifejezés.
Valaki arról panaszkodott, hogy minden áldott nap ugyanazt az átkozott ennivalót találja a tízórais csomagjában. "Hát ki készíti a tízóraidat?" - kérdeztem. "Én!" - felelte. Mindannyian magunknak készítjük a tízórainkat…
A legtöbb nagyi élvezi, amikor nagyszülővé válik, ami egy egészen más minőség, mint szülőnek lenni, de nagyon sok aktív nagyi korú embernek nem adatik meg, hogy élvezze az unokákkal való felhőtlen csodás pillanatokat. Vagy azért mert messze élnek tőle, többnyire külföldön, vagy azért mert egyszerűen a karrier építés csapdájából kifolyólag nem szültetett unokája.
Szaladnak a napok, teszek-veszek, szervezkedem, intézkedem, időnként lazítok. Ha a testem pihen is éppen, az agyam pörög tovább. Ismerős érzés? A belső "zsonglőr" ellenőrzi az elvégzendő feladatok soha nem szűnő listáját: mi kell a gyerekeknek, mi kell otthonra, mi kell a munkához…
Van nekem egy "pszichológusom". A fejemben lakik, és jobban ismer, mint bárki más. Igaz, sokáig a létezéséről sem tudtam, de egyszer csak előbukkant. Akkor, amikor kínomban már csak a véres anyósviccek tartották bennem a lelket.
A Csendes-óceán déli részén, a Salamon-szigeteken a bennszülöttek a favágás egy különös módját űzik. Ha a fa túl nagy ahhoz, hogy fejszével vágják ki, ordítással döntik le.
Nem a drága ajándékok és a hatalmas virágcsokrok fejezik ki a valódi szeretetet, hanem a hétköznapi dolgok: szívességek, kedvesség, vagy amikor figyelmesen meghallgatjuk egymást.
Amikor ott áll az ember az éjszaka közepén, és próbálja álomba ringatni a pár hónapos babát.... Amikor a pár órán belüli negyedik hisztiroham közben megpróbálja megőrizni a hidegvérét.... Amikor jó tíz évvel később képtelenség lerobbantani a fejéről a fejhallgatót.... Nos, akkor érdemes ezt a négy szót mondogatni magunknak: semmi sem tart örökké! /forrás:csalad.hu/
Két saját gyerekkel a hátam mögött most már bátran kijelentem: NEM voltam problémás gyerek! Persze anyám, apám erre kórusban vágják rá, hogy azért lenne mit mesélniük. És való igaz, a "Te jó ég, kire ütött ez a lány?", és "A nagy szádra fogsz ráfaragni, gyerekem!" mondatok sűrű vendégek voltak a házunkban. Nem tagadom ez utóbbit időnként tapasztalom is. És azt sem tagadom, ma is erősek vagyunk az olaszos hangvételű családi "beszélgetésekben".
Mi kell ahhoz, hogy a különbözőségeink ellenére is el tudjuk fogadni egymást? Elsősorban szeretet – meg másodsorban is. Ugyanakkor az sem árt, ha van némi ismeretünk arról, hogy mi határozza meg a társunk gondolkodásmódját, lelkivilágát, mik a teremtésbeli adottságai. Ez ugyanis segíthet nekünk abban, hogy ne akarjuk mindenáron megnevelni vagy a magunk képére formálni őt.
Nem vagyok elég jó, nem vagyok elég erős, nem vagyok elég érett… Biztos vagyok benne, hogy akarom ezt az egészet? Ez már örökre így marad? Elvesztettem a szabadságomat? Anyai dilemmák tabuk nélkül az Anyajegy c. monodrámában.
Amióta megjelent a mozikban A bakancslista (The Bucket List) című film - idén pont 10 éve -, nyugodtan kijelenthetjük, hogy divatba jött a bakancslistázás. Minden valamire való embernek van kívánságlistája, vagyis egy listája arról, hogy mi mindent szeretne megtenni mielőtt feldobja a bakancsot.
Vajon milyen az igazi férfi? Agresszív, konok, erőszakos, igénytelen, hallgatag vagy éppen ellenkezőleg: gyengéd, érzékeny, jól ápolt, olyan, aki kapcsolatba tud lépni a "női énjével"? A férfias minőség jellemzésére eddig használt fogalmaink mintha kezdenének végletesen elcsúszni. És ami a helyükbe lép, az a totális káosz.
Alig találunk a földön olyan embert, aki tökéletesen elégedett lenne önmagával. Legtöbbünk szívében éppen ezért titkon ott él a vágy, hogy változtassunk a személyiségünkön és az életünkön. A kezdeti nagy fellángolások után az esetek túlnyomó többségében mégsem vagyunk képesek döntő változásokat elérni, lelkesedésünk már csírájában elhal.
Anyaként időről időre ránk talál a pillanat, amikor úgy érezzük, hogy nemes küldetésünk többnek tűnik annál, mint amit teljesíteni tudunk: fáradtnak, erőtlennek érezzük magunkat még átlagos napokon is, egy nyűgös, dacos, hisztis nap után pedig végképp lemerülünk. Sokszor talán nehéz megfogalmaznunk, hogy mi fárasztott el minket ennyire – és még nehezebben tudjuk megtalálni a rejtett tartalékainkhoz vezető utat.
A kávézóban két barátnő beszélget. Annyira belemelegedtek, hogy észre sem veszik, titkaik lassan közüggyé válnak. Szállnak-repdesnek a szitkok – bizony a férjekről esik szó. A beszélgetés végén láthatóan jobban érzik magukat: lám, nekem van igazam, a barátnőm is megmondta. De biztos, hogy a pillanatnyi megkönnyebbülésen túl kapott valamit egymástól ez a két hölgy? Aligha. Hiszen egy fontos szabályt megsértettek. Arra kértük Pál Ferenc római katolikus papot, mentálhigiénés szakembert, hogy segítsen értelmezni a párkapcsolatok négy alappillérét: a lojalitás, a szolidaritás, az érzelmi összetartozás és a hűség fogalmát.
A cím sokaknak ismerős lehet, és ez persze nem véletlen: Marshall Rosenberg, az Erőszakmentes/Együttműködő Kommunikáció (EMK) atyjának nagysikerű könyve, A szavak ablakok vagy falak volt az ihletőm.
Már hosszú hetek-hónapok óta gondolkodom ezen a témán, és lassan ez is egy elvárássá alakul bennem: írni az elvárásokról. Nehéz hozzákezdenem ehhez a témához, mert annyi fajtája van az elvárásoknak és olyan sokféle rendszerben: magunk felé másoktól és magunktól és mások felé.
Egy kapcsolatban a fogkrémes tubus nyomkodásától kezdve a hétvégi program megszervezésén át egy új otthon vásárlásáig rengeteg olyan konfliktushelyzet adódik, amely komoly vitákat generálhat. A fájdalmas és kimerítő veszekedések után gyakran úgy érezzük: valójában nem is illünk össze a párunkkal, vagy hogy a másik már nem is szeret bennünket. Pedig lehet, hogy nem is ez az igazi baj.
Gyöngyösön élek, 57 éves vagyok, már majdnem 3 éve munkanélküli.
Az Otthon Segítünk Alapítvánnyal egy hirdetés útján kerültem kapcsolatba, mivel úgy gondoltam, így legalább értelmesen, más emberek segítésével tölthetem el „felesleges” „szabadidőmet”.
Boldogan élnek, míg meg nem halnak… vagy mégsem így van? Mi a titka a harmonikus párkapcsolatnak? Hogyan őrizhetjük meg az intimitást? Beszélgetünk vagy csak megbeszélünk? Szó volt veszélyekről és megoldásokról, megcsalás-biztos házasságról, párterápiáról és arról, hogy miért kell "az a papír".
Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy… tudom, hogy ebben a hónapban még nem hívtalak, de még csak elseje van. Nem azért akarom letenni, mert már legszívesebben a temetőben tudnálak.
Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is.
Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.