Húsvéti népszokások - Húsvéti ételeink és a böjt

2015. 03. 04.

A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. Fegyelme az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama.

Húsvéti ételek:

A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek.

A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük, de országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákostészta.

A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek –kalács, sonka, bárány, tojás, stb.– megszentelése. E húsvéti eledelek jellegzetes régi neve a kókonya, amelynek eredete még nem tisztázott. A keleti egyházaktól származik a megszentelt ételek másik elnevezése a páska, pászka.

Az ételt egy nagy kosárban vitték szenteltetni a templomba húsvét vasárnap reggelén. A szentelés történhetett a templomban, vagy a templom udvarán. Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárba helyezték. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Volt ahol az utat futva tették meg, máshol szótlanul kellett hazavinni az eledeleket. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. A szentelt ételeknek még a morzsáját, a maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítva nekik mágikus célra használták fel.A szentelésre vitt kosár tartalma területenként eltérő, de általában a tojás, a sonka, a kalács, a torma volt a jellemző.

Húsvéti ételeink szimbolikája

Húsvéti bárány:

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Tojás:

Másik igen régi húsvéti eledelünk. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A húsvéti tojás a húsvéttal, mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Sonka:

A paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt.

Irodalom:

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

Dömötör Tekla: Magyar népszokások

Juhász Katalin, Húsvéti ételek

Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások

Magyar Katolikus Lexikon

Kemendi Ágnes: Festőnövények

Magyar néprajzi lexikon
netfolk.blog

Összeállította:
Kálmánczhey Edit - Népi játszóházvezető
Debrecenimami

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.