Sokan úgy gondolják, hogy a kiadásaik radikálisan fognak csökkenni a nyugdíjaztatás után, de ez nincs feltétlenül így. Az idős kor, a szabadidő megnövekedése, gyógyszerek költsége és a család támogatása igen sok pénzt emészthet fel.
Azonban minél több időnk van hátra a nyugdíjig, annál kevésbé lehetünk biztosak abban, hogy jó életkörülményeket biztosít majd az állam(i nyugdíj) számunkra. Ennek a fő okai Magyarország népességének gyors csökkenése (itt a fő okok között kell megemlítenünk az alacsony termékenységet, a kivándorlást és a bevándorlás hiányát, de azt is fontos tudni, hogy nem magyar, hanem régiós sajátságról van szó) és a születéskor várható időtartam növekedése. Egyes előrejelzések szerint 2060-ra kétszer annyi időskorú ember jut majd az aktív korú dolgozókra az országban.
Akkor nem lesz nyugdíj!?
Bár többen ezt is szeretik emlegetni, igen valószínűtlennek tűnik a nyugdíjrendszer teljes megszűnése. Képzeljük el azt a politikust / politikai pártot, amelyik ilyesmit meglépne… Azonban már az utóbbi években is csökken a nyugdíjak értéke, amely nem is meglepő a jelenlegi nyugdíjrendszer működéséből adódóan: a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy valós időben termeli ki a rendszer (az aktív, dolgozó, adókat és járulékokat fizető réteg) a nyugdíjakat. Tehát, ha több idős és kevesebb aktív dolgozó van, a nyugdíjak is csökkenőben lesznek: ez a valószínűsíthető jövőkép.
Így tehát nyugdíj mindig lesz, de könnyen lehet, hogy reálértéken csökkenni fognak a jelenleg sem különlegesen magas nyugdíjak. 2020-ban az átlagnyugdíj összege 142.000 Ft volt, de ezt igencsak felhúzzák az igen jó összegeket havonta megkapók: harmincketten kapnak 1 millió forint feletti összeget havonta és kb. harminchatezren kapnak háromszázötvenezer forint feletti nyugdíjat havonta.
A medián nyugdíj az átlag helyett azt a számot mutatja meg, amelynél a nyugdíjasok fele többet, a másik fele pedig kevesebbet kap. A medián nyugdíj 2020-ban 127.000 Ft volt havonta. Egy napra tehát kicsivel több mint 3000 Ft jut.
Ha hozzászámítjuk, hogy a magyarországi létminimum (a Policy Agenda számítása szerint, mivel a KSH 6 éve nem tart számon ilyen adatot) 101.400 Ft (2019, amely valószínűleg nőtt 2020-ban a drágulások miatt), a nyugdíjasok jelentős része épp csak túlél a nyugdíjából.
Sőt, a Magyar Államkincstár adatai szerint közel 580.000 nyugdíjas kevesebb mint 100.000 Ft-os nyugdíjban részesül.
Összességében kijelenthetjük, hogy a nyugdíjhelyzet 2021-ben sem rózsás, és könnyen lehet, hogy a jövőben a nyugdíjellátás minősége rosszabb lesz. Ezzel nemcsak mi, hanem a magyar állam is tisztában van, ezért támogat egyes termékeket, hogy megkönnyítsék a későbbi nyugdíjasok életét.
Milyen államilag támogatott nyugdíj előtakarékosságok léteznek?
A 2014-es SZJA-törvény óta három termékcsaládnál lehet adót visszaigényelni az SZJA-nkból. Ez a három termékkategória a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla. És miből áll az adókedvezmény? Minden ilyen jellegű nyugdíj előtakarékossági befizetésünk után 20%-os adójóváírást kaphatunk az SZJA-nkból. Ezek nem véletlenül teszik népszerűvé az említett termékcsaládokat: az utóbbi több mint 20 évben létező önkéntes nyugdíjpénztárnak jelenleg több mint 1 millió számlája van, míg a 7 éve létező nyugdíjbiztosítást több mint 350.000-en veszik igénybe jelenleg.
Az önkéntes nyugdíjpénztár kalkulátor segítségünkre lehet abban, hogy jobb képet kapjunk a nyugdíjas éveinkről és arról, hogy milyen extra befektetésekre van szükségünk, hogy a nyugdíj előtti életszínvonalunk ne csökkenjen az anyagaik miatt a nyugdíj beköszöntével.
Hogyan működik a kalkulátor?
Igen egyszerűen: meg kell adnunk a születési évünket és a havi megtakarításunkat.
Például 1988, 30.000 Ft havi megtakarítás. Beállíthatunk szűrési feltételeket is. Egy kattintás után látni fogjuk az összes befizetésünket a futamidő végén: ez 18.900.933 Ft. Ahozamokkal növelt összeg pedig ennek többszöröse: 55.332.000 Ft és 65.929.000 Ft közötti összeg. Mi okozza a több mint 10 millió (!) forintos különbséget? Mindössze a különböző termékek árainak különbsége. Ez a kalkulátor azzal számol, hogy a nyugdíjbiztosítások elméleti hozama azonos, ez pedig (piaci szereplőkről van szó!), természetesen nincs így. Ebből pedig az következik, hogy a valós különbség még több is lehet, mint 10,6 millió forint a fenti példában.
Ehhez természetesen hozzá kell tenni, hogy egyikünk sem látja a jövőt.
Ezekbe a nyugdíj megtakarításba mennyire szólhat bele az állam?
Mivel említettük az állami támogatást (adókedvezményt), és valószínűleg emlékszünk a magánnyugdíjpénztárak 2012-es dicstelen végére, sokan tartanak attól, hogy a fent említett termékek állami befolyás alatt állnak vagy fognak állni.
Szerencsére a magánnyugdíjpénztárak és a jelenlegi megtakarítási / befektetési formák ég és föld. A magánnyugdíjpénztár egy állami intézmény volt, amely a bruttó fizetésekből vont le egy fix összeget (százalékot) és csak annyiban volt „magán”, hogy a központi számla helyett egy magánszámlára érkeztek a befizetések.
Ezzel szemben mind a nyugdíjbiztosítás, mind az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla piaci szereplők által létrehozott és menedzselt termékcsaládok (nemcsak három, hanem közel 100 különböző termékről beszélek, amelyek ebbe a három jogi kategóriába esnek). És miért támogatja ezeket az állam? Pontosan azért, mert Magyarországon is nagy nyomás alá helyeződött az állami szociális ellátás, így a nyugdíjrendszer is, így az állam igyekszik az állampolgárok öngondoskodását elősegíteni. Mindezek mellett vannak olyan befektetések, amelyek egyébként függnek a magyar gazdaságtól és vannak, amelyek kevésbé. Az önkéntes nyugdíjpénztár legtöbb portfóliója jelentősen, esetleg nagyobb vagy legnagyobb részben állampapírból áll és a magyar gazdaságtól kiemelten függ. Így, bár az önkéntes nyugdíjpénztár piaci eszköz, sok szempontból hasonlít állampapírba fektetéshez. Igaz, egyes piaci szereplők igyekeznek ettől eltávolodni.
A nyugdíjbiztosítás esetén nagyobb szabadságunk van, így rajtunk múlik, hogy olyasmikbe fektetünk-e be, amelyek a magyar államhoz nagyon vagy szinte egyáltalán nem kapcsolódnak.
A nyugdíj előtakarékossági számla pedig a legnagyobb szabadságot biztosítja, azonban a legnagyobb proaktivitást is feltételezi: itt nincsenek előre elkészített portfóliók, nekünk kell döntenünk, mibe fektetnénk a pénzünket: itthon és Európában nézhetünk szét a legjobb befektetések után kutatva.
A nyugdíjbiztosítások előnyei és hátrányai
Mielőtt néhány szót szólunk a nyugdíjbiztosításokról, hadd jelentsük ki, hogy valóban milliók múlhatnak a leginkább megfelelő nyugdíj előtakarékosság kiválasztásán, így mi független szakértők segítségét ajánljuk mindehhez.
A nyugdíjbiztosítást azoknak ajánlják általában, akiknek legalább 10, de inkább legalább 13-15 évük van a nyugdíjukig, havi legalább 10.000 Ft-ot félre tudnak tenni (ennyi a minimum a legtöbb pénzintézetnél), akik magas hozamokat akarnak elérni (különböző kockázati kategóriákból lehet választani), akik egy szakértő segítségét nem utasítják vissza (egy tanácsadó „jár” a nyugdíjbiztosításokhoz), és mint minden nyugdíj előtakarékosság esetében, aki a nyugdíjig előre tud és akar gondolkodni.
