Az első hangok
Kezdetben a csecsemő sírással kommunikál, főként az édesanyja felé jelzi éhségét, fájdalmát. A gőgicsélés a sírással párhuzamosan fejlődik, 4.-6. héttől próbálnak utánzással hangokat képezni. A gőgicsélésnek meghatározó szerepe van a beszéd kialakulásában és megfelelő fejlődésében, mert a gyermek így gyakorolja be azokat a mozgásokat, melyek a későbbi beszédhangok létrehozásában szükségesek. A gőgicsélés kezdetben rövid ideig tart, majd egyre gyakoribbá és hosszabbá válik.
A gagyogás megjelenése 7-10 hónapos kor között már az első szavak ejtését jósolja. A kiadott hangok változatossága megnő, és csökken a hangok intenzitása, erőssége. A csecsemő a saját maga által kiadott hangokat játékos formában ismételni kezdi és duplázza, így egyre hosszabb hangkapcsolatokat mond ki. pl. „lalalalala”, „bababababa” stb.
6-12 hónapos kor között a gyermek beszédfejlődésében egyre nagyobb szerepet kap az utánzás, hiszen a környezetében lévők hanghordozását próbálja utánozni. Ebben az időszakban már képes megérteni a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Ő is kifejezi kéréseit, egytagú szótagokkal nevez meg dolgokat, később a szótagokat ismétli.
Egy éves korukra a beszédfejlődés előkészítő szakasza a vége felé közeledik. Ilyenkor mondják ki az első szót, amin azt értjük, hogy az adott szót következetesen, egyértelműen használja. Ezek az első szavak gyakran hangutánzós szavak, pl.: vau-vau. Szókincsük ebben a korban 1-4 szóra terjed, de ez a szám fokozatosan nő.
A beszéd kialakulása
A második életév vége felé a gyermek beszédfejlődése a nyelv aktív elsajátításának szakaszához ér. Észreveszi, hogy minden tárgynak külön neve van, és hogy az a pár szó, amit eddig tudott, már nem elegendő a környezete leírására. A szókincs bőségében gyermekenként igen nagy eltéréseket tapasztalhatunk: egyes gyerekek még csak 5-10 szót használnak, mások akár 40-50-et is. Megjelennek a 2-3 szavas mondatok, elkezdik használni a tárgyesetet, a személyes névmásokat. A „Mi ez?” korszakot lassan felváltja a „Miért?” korszak.
A beszédfejlődés kezdete és üteme igen sok tényezőtől függ. Sokat számít, hogy milyen hajlamot örökölt a gyermek. Vannak emberek akik sokat és szívesen beszélnek, a lényegen kívül a részletekre is kitérnek, beszédüket gazdag mimikával kísérik – ezt a hajlamot örökölheti a gyermek, míg a szűkszavú családok gyermekei természetes, hogy kevesebb szókinccsel rendelkeznek.
A gyermek nemétől is függ, hogy mikor és milyen gyorsan tanul meg beszélni. A lányok általában 4-5 hónappal hamarabb tanulnak meg beszélni, és egész kisgyermekkorban beszédesebbek.
A 3. életév elejétől többszavas mondatokat alkotnak, mely nem mindig szabályos nyelvtanilag. Tartalmilag jól és folyamatosan beszélnek. Megjelenik a múlt, jelen, jövő idő. Szókincsük kb. 1000 szó.
4,5-5 éves korra az élettani pöszeség spontán javul, ha nem, az óvodában a logopédusok megkezdik az artikuláció javítást.
Beiskolázás idejére a gyermek beszédének mind hangképzés, mind nyelvtani szempontból hibátlannak kell lennie.
Mikor aggódjunk?
Általában akkor beszélünk a beszédindulás késéséről ha 3 éves kor után – ép hallás és ép értelmi funkciók mellett – a gyermek még nem beszél. Ha a gyermek kislány, és 2 éves kora körül nem jelennek meg az első szavak, vagy hónapok óta nem növekedett a használt szavainak száma, akkor ajánlatos szakemberhez fordulni. Kisfiúknál várhatunk még fél évet.
Akkor is érdemes szakemberhez fordulni ha a kisgyermek beszédét ebben a korban még csak a szűk családi kör érti meg. Első körben mindig a hallást vizsgáljuk. Otthon mi is megfigyelhetjük, hogy élvezi-e csörgős, csipogós játékokat, reagál-e a környezet hangjaira (csengő, telefon, kutyaugatás, mentőautó), lecsendesül, mosolyog-e ha zenét hall, reagál-e ha a zaj hirtelen megszűnik, mindig arra néz-e, aki beszél.
Ha a hallászavart kizártuk, el kell dönteni, hogy a gyermek érti-e a hozzá intézett beszédet. Például felismeri-e saját nevét, egyszerű utasításokat, kérdéseket megért-e. Ha úgy tapasztaljuk, hogy megértési probléma is fennáll, célszerűbb minél előbb logopédus segítségét igénybe venni.
Segítség kérhető kerületi logopédiai szakszolgálatoknál, nevelési tanácsadókban, korai fejlesztő központokban.
Szülőként mi a teendőnk?
- Mondjunk minden nap rövid, életkornak megfelelő mesét, énekeljünk, mondókázzunk együtt (Csiga-biga gyere ki, Süss fel nap, Csipp-csipp csóka, Ecc-pecc kimehetsz). Csecsemőknél berregjünk az autókkal, intsünk „pá-pá”-t, telefonba mondjunk „Halló”-t. Nagy lehetőségek rejlenek a beszéd-, és gondolkodásfejlesztés terén a bábozásban!
- Ha egy kiscsoportos gyermek az óvodai beszoktatás ideje után sem kezd el beszélni, érdemes vizsgálatra küldeni.(hallásvizsgálat, logopédiai vizsgálat)
- A beszélgetések közben ne legyen háttérzaj. (pl. tévézés)
- Igyekezzünk felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!
- Ha a gyermek mutogatással fejezi ki magát ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk, hiszen ezzel még inkább leszűkítjük kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.
- Fontos a helyes beszédpélda! Rövid, egyszerű mondatokat használjunk, ha a gyermekhez beszélünk, de ne „babanyelven” szóljunk hozzá. Az autó ne legyen „tütü”, a szép „csecse” stb.
- A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad a kiejtést javítani! Amit mond a gyermek, ismételjék meg helyes kiejtéssel, ezzel is megerősítve a gyermeket abban, hogy megértették közlését.
- Minden apró eredménynek örüljenek, dicsérjék a haladást a gyermeknél, sok-sok türelemmel foglalkozzanak vele!
- Iskolaválasztásnál vegyék figyelembe a szakemberek véleményét!
Babasegély Szolgálat
www.babasegely.com
Miskolcimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
