Mint ahogy minden évben, idén is Tiszalök volt az úti célunk. Bár minden évben eltervezzük, hogy milyen programokkal színesítjük a nyaralást, valahogy sose jön össze és marad a szimpla semmittevés, sütés-főzés, pancsolás, játék. Idén sajnos az eső végig szakadt, de minket még ez sem tántorított el attól, hogy jól érezzük magunkat.
A ház, ahol ezt a pár napot eltöltjük kb. velem egyidős (bőven a harmincat tapossa), hatalmas, és mindennel felszerelt. Sajnos nem a miénk. Családi. Nem igazán modern, kicsit olyan mintha visszarepülnénk az időben és újra a hetvenes években járnánk. Na jó, a mikró az újabb kiadás, de mindig találunk olyan cuccokat, ami gyerekkorunk világát hozza vissza. Tiszta retro. A gyerekek is nagy élvezettel fedezik fel minden alkalommal az új kincseket.
A házat gyönyörű kert veszi körül, ami ahhoz képest, hogy évente 2x-3x van csak használva szépen ápolt és rendezett. Magas fák, színes virágok. A mi otthoni kertünk a nyomába sem ér. Hatalmas terasz, ami megkönnyíti a napi 12órás pihenést.
Miért is szeretünk itt lenni? Talán mert csend és nyugalom van. Itt elfelejthetjük a hétköznapok nehézségeit. Csak a gyerekekkel és egymással foglalkozhatunk.
Többnyire a férjem főz a szabadban, Én meg asszisztálok hozzá. (Hiába mondják a férfiak, hogy kint Ők főznek, bent meg a nők. Tévedés. Csak úgy hiszik. Hagyjuk meg Őket ebben a hitben).
Itt még a mosogatást is élvezem. Na jó, ez némileg túlzás, de nem annyira utálatos meló, mint otthon. A gyerekek pedig azt, hogy itt mindent szabad.
Idén a napernyő és a kismedence nem került ugyan kipakolásra az eső miatt és a sütés is a teraszon zajlott. De azért így is nagyszerűen éreztük magunkat.
Debrecenimami
Erre a pályázatra szavazni lehet, de beküldője nem vesz részt a legtöbb szavazatot elért és a legjobb pályaműnek járó díjak versenyén.