Ismételjünk egy kicsit, vagyis mit takar a karbon-lábnyom?
A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás...
A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással is lehet csökkenteni a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen legtöbbünk átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet.
A kezdeményezés fő célja, hogy a résztvevő háztartások megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbon-lábnyom méretét, ami az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb, és leginkább növekvő része. Ez egyrészt az első lépést jelenti a tudatosság útján, továbbá megalapozza a klímaválság és egyéb környezeti problémák miatt elkerülhetetlen csökkentést is.
A karbon-lábnyom összetevői 6 fogyasztási területet fednek le, amelyek közül a legjelentősebbek a háztartási energiafogyasztás, közlekedés (mobilitás) illetve étkezés, amelyek egy háztartás lábnyomának átlagosan 2/3-át teszik ki. Grafikon ITT.
Kutatásunkhoz végül 21 család csatlakozott, akiknek ezúton is köszönjük a részvételt!
A résztvevő háztartások átlagos karbon-lábnyomának legnagyobb részét otthonuk energiafogyasztása teszi ki. Ezt követi az étkezés, ami a családok lábnyomának körülbelül harmadáért felelős, míg a mindennapi közlekedés annak kicsit több, mint hatoda. Grafikonok ITT.
A 2020-as év sok szempontból különleges év volt, ami kutatásunkban is megmutatkozott:
2020-ban az életmódunk sokszempontból átalakult, a járványhelyzet következtében, ami többek között az eredményezte, hogy az Ökológiai Túllövés Napja 3 héttel későbbre tolódott, mint 2019-ben. Ez túlnyomó részt a karbon-lábnyom összetevő csökkenése miatt történt, amit az idei kutatás eredményei is alátámasztanak, különösen az utazáshoz köthető karbon-lábnyom kapcsán. A háztartások nagyrésze azon túl, hogy mindennapi utazásához köthető kibocsátása általában jelentősen csökkent az otthoni munkavégzés és oktatás miatt, a rendszeres utazással járó tevékenységeit (pl. rokonok látogatása, edzés) is kényszerűen visszaszorította, sőt a nyaralásokat is belföldre, rövidebb időtartamra szervezte.
Hogyan tovább?
A résztvevő háztartások karbon-lábnyomának legnagyobb összetevője jellemzően otthonuk energiafogyasztása. Ezt energiahasználati szokásaink mellett (pl. hány fokra állítjuk és hogyan szabályozzuk a fűtést, hogyan és mennyi melegvizet használunk) otthonunk mérete és energetikai állapota határozza meg.
A lakóterület méretén felül lényeges otthonunk energiahatékonysága, azaz szigeteltsége, a fűtés hogyanja és mikéntje, illetve a megújuló erőforrások használata. Ha gázrendszerű fűtés helyett lehetőségünk van megújulónak számító fatüzelést vagy hőszivattyút alkalmazni, töredékére csökkenthetjük az otthonunk energiafogyasztásából eredő kibocsátásunkat.
Sosem késő elkezdeni, és jobb minél előbb megtenni az első lépést! Ebben is igyekszünk segíteni!
Karbon-lábnyomunk vizsgálata érdekében a GreenDependent Intézet karbon-kalkulátora elérhető mindazok számára, akik szeretnének elindulni a tudatosság útján. Azok, akik már a csökkentésbe is belevágnának, a Kislábnyom oldalán szemezgethetnek az élet számos területére kiterjedő tippek közül.
Ha érdekelnek a részletes adatok, többet is megtudnál a kutatásról, akkor keresd fel a Greendependent Intézet oldalát ITT.
Öröm volt Veletek dolgozni, és szívből reméljük, hogy segíthettünk Benneteket egy élhetőbb holnap felé vezető úton!
Köszönjük, hogy velünk tartottatok:
Gellén Nóra- a Pécsimami Közhasznú Egyesület elnöke
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka- a Pécsimami hivatalos zöldítője
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
