Jelenlegi hely

Egy ételallergiás gyerekeket nevelő Anyuka gondolatai az Adventről

Advent. December. Fények. Csillogás. Várakozás. Öröm. Hópihe. Karácsonyi vásár. Csillogó szemek. Betlehem. Forró csoki. Finomságok. Ízek. Illatok. Sütik. Boldogság. Nyugalom. - Pintér Mónika írása


Forrás

Nekem, aki ételallergiás gyerekeket nevelek azt jelenti: Félelem.

Mikulászsák. Ajándékozás. Aranydió. Mogyoró. Anafilaxia. Epipen. Összeugró gyomor.

Szaloncukor. Tejcsoki. Odafigyelés. Diétahiba. Lemondás. Empátia.

Csak egy kicsi van benne!

Telefoncsörrenés: biztosan az oviból hívnak!

Rendezvények: Habos süti...

Ne edd meg! Nem szabad! Te abból nem ehetsz! Nem tudjuk mi van benne! Hadd olvassam el az összetevőket! *lebiggyedő arc* Ne légy szomorú, sütünk otthon!


Rénszarvas muffin glutén-tej és tojásmentesen Mónika Szeretetkonyhájából

És sütsz. Akár este 8-kor is nekiállsz, mert megígérted, hogy kárpótold. Hogy érezze, Ő sem más, mint a többiek, hogy ugyanolyan értékes. Nem tehet róla. Mikor elfáradsz, elkeseredsz.

Miért épp mi?

Aztán elszégyelled magad. Mit nem adna a halálos beteg, ha „csak” ez lenne a baja.

5 gyermekem van. Közülük „egyelőre” hárman ételallergiások. 16, 6 és 3 évesek. Különböző életszakasz, ugyanaz a teher.

Az étkezés meghatározza a mindennapjainkat

Egy-egy program külön előre szervezést igényel, a mogyoróallergiás miatt extra odafigyelést. Nem használhatsz akármit. Nem vásárolhatsz meg bármit. Nem hagyhatsz elöl semmit, ami veszélyt jelent rájuk, nehogy véletlenül beleegyenek.

Ezeknek a gyerekeknek rengeteg lemondással járnak az ünnepek. Nem kaphatnak meg bármit az adventi kalendáriumból. Az óvodai, iskolai ajándékozásnál kiemelt figyelmet igényelnek. Válogatni kell a szaloncukrot is!

Olvasni kell mindent! A legkisebb hiba is árthat.

Az adventi vásárban nem ehetnek akárhol. Vadászni kell azokat a helyeket, ahol olyan forró csokit vagy kürtőskalácsot találunk, amit megehetnek. Ilyenkor persze nagy az öröm! Nem itthon sütjük, ő is a vásárban eheti, ahogy mások!


Mesekeksz glutén-tej és tojásmentesen Mónika Szeretetkonyhájából

Igazából minden megoldható, csak figyelni, előre tervezni kell

 A Mikulás tejcsokit vagy mogyorós télapócsokit hozott? Biztosan Apának szánta, csak összekeverte a csizmákat. Kicseréljük.

Sütit sütnek az oviban? Vigyük mi a csoportnak a mézeskalács tésztát, amit együtt nyújtanak és szaggatnak. Van öröm! Ugyanazt eszik a többiek is, mint amit a mi gyerekeink!

Az ünnepi asztalnál, vendégségben is előre egyeztetni kell, mit ehetnek, s mit nem a gyerekek. Ilyenkor külön süticsomaggal érkezünk, hogy mindig legyen olyan alternatíva, amit megehetnek.

Egy ételallergiás gyerek minden buliba csomaggal fog érkezni. Tök mindegy, hogy 4 éves vagy 18. Én pedig azon leszek, amíg csak élek, hogy soha ne érezzék emiatt másnak magukat!


Pintér Mónika

Gasztroblogger, 5 gyermek édesanyja

További mentes receptek:
www.szeretetkonyham.hu

Neked ajánljuk!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Tudtad, hogy minden évben július első szombatja a Nemzeti Ölelés Napja Magyarországon? Bár nálunk ez a nap még nem tartozik a legismertebb jeles napok közé, épp ezért különleges alkalom, hogy egy kicsit megálljunk és figyelmet szenteljünk annak, mennyit számít egy szeretetteljes ölelés a mindennapokban.
Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Mondjuk ki nyíltan: a családanya/háziasszony szerepkör nincs versenyben a legmagasabb presztízzsel bíró tevékenységek között. Azt a bejelentést, hogy valaki éppen GYES-en van Uram bocsá’ főállásban menedzseli a háztartást és a családot, a legritkább esetben fogadják vallásos áhítattal. Finomak voltunk? Szerintünk is.
Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság nem csupán egy új szerep, az anyaság egy átalakulás. Testben, lélekben, és olyan mélységekben, amiről talán soha nem hittük, hogy bennünk léteznek.
Itt a meleg - hol a hideg?

Itt a meleg - hol a hideg?

A kánikula felszólítás és figyelmeztető lövés leadása nélkül törte ránk az ajtót. A hideg pedig, amit egész télen úgy utáltunk, hirtelen a vágy kicsit sem titokzatos tárgyává vált. Központi kérdés lett, hogyan tudnánk hűteni magunkat és minden mást, ami hűtésért kiált?
Ugrás az oldal tetejére