Jelenlegi hely

Nyakunkon a döntés: hol tanuljon tovább a gyermek?

Közeleg a középiskolai jelentkezési határidő. Sok 10-12 éves korú általános iskolás gyermeket nevelő családban az a leggyakoribb téma ezekben a hetekben, hogy hol tanuljon tovább a gyermek. Menjen vagy maradjon?

A gimnáziumi kínálat meglehetősen sokszínű. Létezik négy-, hat- és nyolcosztályos, állami, egyházi és alapítványi. Számos intézmény indít 0. évfolyamos nyelvi előkészítő képzést is. A bejutási szisztéma valamelyest eltér az egyes iskolatípusok között, de a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok saját feladatsorokat már nem állíthatnak össze, hogy kiválogassák a jelentkezőket.

Egyrészt az általános iskolából hozott eredményekre támaszkodhatnak a döntésnél, illetve a központi írásbeli felvételire és emellett szóbeli vizsgát is szervezhetnek.

A jó iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a gyermek, és persze a szülők életét is, és természetes, hogy a család a legjobbat akarja, azt, hogy a gyermek minél eredményesebb és sikeresebb legyen. Gőzerővel be is indultak a felvételi előkészítők, tehetséggondozó szakkörök és ezekkel együtt a stressz is, szülőknél, gyermekeknél egyaránt.

Megéri?

„Az iskolaváltást érdemes alaposan meggondolni a 10-12 éves korú gyermekeknél, vannak, akik alkalmasak erre a fajta a képzésre, de vannak, akik nem – tanulmányi eredménytől függetlenül”- mondta a csalad.hu-nak Szabó Krisztina, a Fóti Garay János Általános Iskola tanára.

„Nem csak a felnőttek érveit, szempontjait kell figyelembe venni, hanem a kisgyermek lelki- érzelmi- fizikai állapotát is. A legtöbb esetben az szól a hat-nyolcosztályos gimnáziumok választása mellett, hogy a gyermek kiemelkedik tanulásban a többiek közül, érdeklődő, könnyedén, játszva, gyorsan tanul.

Olyan iskolai, közösségi csoportba, környezetbe kerülhet, amelyben magának a tanulásnak fontos értéke van. Ha képes eleget tenni a megnövekedett elvárásoknak is, akkor azt gondolom, lehet értelme az iskolaváltásnak” – fejtette ki a pedagógus.

Hozzátette: „amennyiben gyermekünk átlagos teljesítőképességű, vagy tanulási nehézségei akadnak, ragaszkodik eddigi iskolájához, tanáraihoz, barátaihoz, akkor nem biztos, hogy jó döntés az iskolaváltás.” A tanárnő kiemelte azt is: „ismerni kell a gyermeket, és a személyisége alapján mérlegelni, hogy a jó tanuló, de szorongó, halk szavú gyermek is megállja-e majd a helyét az új körülmények között.”

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat gyakran vádolják azzal: jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy elcsábítják az általános iskolákból a legjobb tanulókat. Szabó Krisztina ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „több mint 20 éves pedagógiai tapasztalatom, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumoknak elsődleges célja az, hogy a 10 éves tanulók köréből kiválogassa a legeredményesebb kisdiákokat, több és jobb esélyt biztosítva számukra a felsőoktatási intézményekben való továbbtanuláshoz.”

középiskolai rangsorok valóban azt mutatják, hogy az ezekben a gimnáziumokban végzett diákok csaknem 90 százaléka egyetemen folytatja tanulmányait, több mint 90 százalékuk nyelvvizsgát szerez, és sikeresen szerepel az országos középiskolai tanulmányi versenyeken.

Van visszaút?

A gimnáziumi felvételikre készülni kell, még a kitűnő tanulóknak is. A szakértők véleménye megoszlik arról, jót tesz-e a gyermekeknek a versenyhelyzet. Ráadásul külön nyomás a vállukon, hogy sok szülő „élet-halál kérdésnek” tartja a bejutást.

A pedagógus ezzel kapcsolatban azt mondta: „az akár kudarccal végződő feladatok, a korai váltás előtt figyeljünk, és ha kell, várjunk, amíg a gyermek érettebb lesz a felvételi vizsgák teljesítésére. Előfordul, hogy ha nem megfelelő időpontban történik a váltás, a gyermek sírva jár iskolába, pszichológus segítségére kell támaszkodnia, majd pedig visszatér eredeti általános iskolájába.”

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar oktatási rendszer nyitott, van megoldás az ilyen helyzetekre. Az intézmények „büntetlenül”, szívesen visszafogadják a tanulókat és újabb esélyt adnak nekik, hogy megtalálják a saját személyiségüknek megfelelő oktatási formákat.

Mit, mikor, miből?

A középiskolai írásbeli felvételikre 2018. december 7-e a jelentkezési határidő, de nem minden intézmény szervez írásbelit. A vizsgáztató középiskolák listája itt elérhető. Jelentkezési lap letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról. Ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell majd használni.

  • A központi írásbelit 2019. január 19-án, 10 órakor rendezik, két órán át tart, a jelentkezők matematikából és magyarból vizsgáznak. A pótírásbeli január 24-én lesz, az eredményeket február 4-éig tudják meg a felvételizők.
  • Az általános iskola 8. évfolyamán tanuló jelentkezők esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer általános iskolák számára készült felületén állítja elő.
  • A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak. A határidő 2018. február 18.
  • Az esetleges szóbeliket a központi írásbeli után, 2019. február 21. és március 14. között tarthatják meg a középiskolák. Az intézmények csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.
  • Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján 2019. április 30-ig kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.
  • A hozott pontokat az általános iskolai jegyekből számítják ki, minden középiskola más módszert használ. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.

Minden a középiskolai felvételi eljárásról.

Forrás: csalad.hu

- Budapestimami -